Még mielőtt a 2012-es nyugdíjemelésre rátérnénk, érdemes megnézni, hogy mi volt a helyzet 2011-ben. Nagy Anna kormányszóvivő 2010 novemberében jelentette be, hogy 3,8 százalékkal fognak emelkedni a nyugdíjak 2011-ben, hiszen akkor a kormány úgy számolt, hogy három százalék lesz a gazdasági növekedés.

Ha megnézzük a költségvetési törvényt, akkor abba az szerepelt, hogy a nyugdíjemeléskor 3,5 százalékos inflációt és 4,9 százalékos nettó keresetnövekedést kell figyelembe venni.

A hatályos törvények szerint a nyugdíjemelés a gazdasági növekedéstől függ, három százalék alatti növekedés esetén csak inflációval lehet emelni a nyugdíjakat, míg ha a három százalékot sikerül elérni, akkor 80 százalékban az inflációt és 20 százalékban a nettó keresetemelkedést kell alapul venni. A kormány ,mivel 2011-re optimista volt, és három százalékos növekedéssel számolt, így utóbbi számítási mód szerint hozta ki a 3,8 százalékos emelést.

Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy túlságosan optimistán nézett a jövőbe a kormány, hiszen például a legfrissebb elemzésében az MNB 2011-re 2,4 százalékos növekedést vár. Így utólag tehát azt lehet mondani, hogy a kormány nagyobb emelést adott, az eltérés pedig 0,3 százalékpont. Külön érdekesség, hogy akik 2010 előtt mentek nyugdíjba, azok a 3,8 százalékon felül még 0,6 százalékos emelést kaptak, tehát összességében 4,4 százalékosat.

A helyzet pedig most kísértetiesen hasonló, hiszen a konzervatív forgatókönyv alapján 2012-ben 3,1 százalékot vár a GDP növekedésétől a kormány. Mindeközben az MNB 2012-ben csak 2,8 százalékos dinamikát vár, bár az elmúlt néhány hónap történései alapján valószínűbb forgatókönyv egy még ennél is alacsonyabb növekedés.

Elvileg, ha ragaszkodnánk a kormány előrejelzéseire, akkor a Napi Gazdaság által ma megírt 3,7-4 százalékos nyugdíjemelés is reális elvárás lenne 2012-re. Azonban jelen állás szerint sokkal valószínűbb, hogy az MNB becslései lesznek helytállók, ami már a hatályos törvények szerint is csak reálérték-őrzést engedélyezne.

Több ok miatt sem lehet infláció feletti emelés

A kormány aligha fog kétszer ugyanabba a csapdába esni. Egyrészt mivel 2011-ben már elkövették ezt a hibát, nagy valószínűséggel 2012-re vonatkozóan már jóval óvatosabbak lesznek, és a novemberi bejelentések idején visszafogott makrogazdasági előrejelzéssel állnak majd elő, amivel a költségvetést elkészítik.

Másrészt a kormány már többször hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak reálértékét akarja csak garantálni, se többet, se kevesebbet. Igaz, a hatályos törvények még a gazdasági növekedéstől függő nyugdíjemelést tartalmaznak, azonban mint tudjuk, 2011 végére új törvényünk lesz, ami minden bizonnyal kihat a nyugdíjemelésekre is.

Harmadrészt a nyugdíjak esetében szigorú kontrollt akar megvalósítani a kormány, egy kormánytervezetben azt is megemlítették, hogy több milliárd forintot lehet megspórolni, ha kisebb nyugdíjemelést adnak.

A korábban felvázolt okok miatt, egyrészt a három százalék alatti növekedés, másrészt a kormányzati szándék alapján inkább azt a verziót preferáljuk, hogy 2012 elején a nyugdíjak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek, tehát a várt 3,5 százalékkal. Elvileg a bérdinamika ennél 0,2-0,5 százalékponttal magasabb emelést is lehetővé tenne, ha a GDP tényleg három százalék felett tudna emelkedni, azonban erre vajmi kevés esélyt látunk.

A differencia érzékeltetése kedvéért számoljunk a 2011 elején látható átlagnyugdíjakkal, amelyek 85 ezer forint környékén találhatók. Ha ennek vesszük a 3,5 százalékát, akkor havonta körülbelül 3000 forinttal kaphatunk többet, míg ha négy százalékkal, akkor 3400 forinttal. Ha a négyszáz forintos eltérést vesszük alapul, és beszorozzuk a közel 3 000 000 nyugdíjassal, akkor 1,25 milliárd forintos megtakarítást jelent a kormány számára a kisebb emelés.