A tanulmány szerint a 34 OECD-tagállam közül huszonkettőben emelkedtek a munkát sújtó adóterhek. Hollandiában, Spanyolországban és Izlandon nőttek a legnagyobb mértékben a terhek. A legnagyobb adócsökkentés pedig Dániában, Görögországban, Németországban és Magyarországon volt - közölte a Portfolio.hu.
Az OECD számításai szerint Magyarországon, az átlagos jövedelmű magánszemélyek esetében 6,7 százalékponttal csökkent az adóék az alacsonyabb munkáltatói társadalombiztosítási járulék és jövedelemadó-kulcs miatt. (Az adóék a munkáltató és a munkavállaló által fizetett, a kapott támogatások összegével csökkentett adóteher és a teljes munkáltatói munkaköltség hányadosa.)
Még így is nagyon jelentős az elvonás: egy egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresetű dolgozónál a személyi jövedelemadó, valamint a járulékterhek együttesen a teljes bérköltség 46,4 százalékát teszik ki. Ezzel az élen járunk a térségbeli országok között. A szlovák átlagbérnek 37,8, a csehnek 42, a lengyelnek 34,3, a szlovén juttatásoknak pedig a 42,2 százalékát teszik ki az elvonások.
Az OECD emlékeztet arra, hogy a munkabéreket terhelő, a munkavállalók és munkáltatók által egyaránt fizetett adók és társadalombiztosítási járulékok komoly szerepet játszanak a vállalatok munkaerőt érintő döntéseiben, illetve a lakosság munkára ösztönzésében.
A szervezet szerint a gazdaság növekedése és a költségvetési stabilitás helyreállítása érdekében a kormányzatoknak a magasabb jövedelemadók helyett inkább az ingatlanadókhoz hasonló indirekt adózási formákat kellene előnyben részesíteniük, valamint a forgalmi adók és személyi jövedelemadók bázisának szélesítésére kellene törekedniük.
A kétgyermekes átlagkeresetű családokat tekintve is az OECD-átlagnál nagyobb a jövedelem-elvonás Magyarországon: az OECD-átlag 24,8 százalék volt, Magyarországon pedig 36,3 százalék. Ennél a keresőmodellnél Franciaország vezeti a sort 42,1 százalékos adóékkel, míg például Svájcban 8,3 százalék volt ez az arány.