Jelenleg az irányadó ráta 6,25 százalékon áll, azok után, hogy decemberi ülésén - némi meglepetésre - lassított kamatciklusán a jegybank, és csak 25 bázisponttal mérsékelte a rátát.
A döntés a piac értelmezése szerint nem feltétlenül jelenti a kamatcsökkentés közeli végét, inkább arról lehet szó, hogy a kedvezőtlenebbre forduló nemzetközi klíma, illetve a kamatcsökkentés nyilvánvalóan létező objektív korlátai miatt a jegybank szeretné elkerülni, hogy a tőkepiacokon túlzott kamatcsökkentési várakozások alakuljanak ki, és az esetleges túllövések nemkívánatos fluktuációt okozzanak a forintárfolyamban, illetve a hozamszintekben.
Csáki egyébként - jegyzi meg a Reuters - nem volt ott a legutóbbi monetáris tanácsülésen, de támogatta a döntést.
A 25 bázispontos lépések "kézzelfogható alternatívát" jelentenek, de nem zárok ki nagyobb lépéseket sem - tette hozzá Csáki, és így nem tekinthető különösebben iránymutatónak a nyilatkozata. Hogy ez az érzés megerősödjön, Csáki azt is hozzátette, hogy a lazító ciklus nem áll le, de addig csak kisebb lépésekről lehet szó, amíg a világban lezajló pozitív változások nem indokolnak még alacsonyabb kamatszintet.
Csáki abszolút realisztikus várakozásnak nevezte, hogy a kamatszint év végére 5,5 százalékra süllyedjen. Ugyanakkor óvatosságra intett a választások miatt, és jelezte, meglátása szerint márciusban, közvetlenül a választások előtt nem szabadna a kamatokhoz nyúlni, mert minden döntés politikai fényben tűnhet fel.
Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk