2008. október 9-e nem csupán az OTP, de a magyar állampapírok másodlagos piaca számára is kritikus nap volt. A napok óta tartó nagyon alacsony likviditás után aznap délután ugyanis gyakorlatilag megszűnt a kereskedés a piacon, miután a vételi oldal eltűnt, s az elsődleges állampapír-kereskedők nem mertek árat jegyezni.

Nem csoda, hogy a forintot is adni kezdték: öt óra után már 259 felett jártak a jegyzések az euróval szemben, ami 3,8 százalékos (tíz forintos) gyengülést jelentett napon belüli csúcsához (249,10-249,20) képest. Az a nap azonban mégis leginkább az OTP zuhanása miatt marad emlékezetes.

Gyanús árfolyammozgás és egy balszerencsés nyilatkozat

Magas, 16 milliárd forintos volt a papírok forgalma, a zuhanás azonban a kereskedés záró szakaszára esett. Az eladói oldalt egy 3825 forintra vonatkozó, több mint 377 ezer darabos ajánlat tarkította. Hogy ki volt az eladó, arról jó ideig csak találgatások folytak.

Egyértelmű, hogy az OTP papírjait nem Urbán László pénzügyi igazgató egy nappal korábbi nyilatkozata küldte a mélybe, bár a vezető megfogalmazása meglehetősen balszerencsésnek bizonyult. "Az OTP Bank átkapcsolt túlélőmódba, de megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy átnavigáljon a jelenlegi pénzügyi krízishelyzeten" - mondta egy pénzügyi konferencián. Pedig a vezérigazgató-helyettes a jelen lévő pénzügyi vezetőkkel próbálta csak megértetni, miért nem elégít ki minden indokolt hiteligényt az OTP.

Az OTP árfolyamesése nem a kereskedésben kibontakozó általános trend eredménye volt, az ajánlatokból egyértelmű, hogy egy nagy piaci szereplő állt a háttérben. A piaci pletykák egy londoni orderről szóltak. Néhány hazai médium az ausztrál Greg Coffeyt, a GLG Partners egykori hedge fund kezelőjét, Londonban dolgozó hedge fund menedzsert sejtette az OTP csődjéről terjesztett álhír mögött, a befektetési guru azonban közleményben tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez.

A kormány már cáfolta, hogy állami tulajdonba venné a bankot, és Csányi Sándor is nonszensznek nevezte a csődről szóló pletykát a Reutersnek. Greg Coffey még azt is mondta a közleményében, hogy "támogatja az OTP-t és Magyarországot" és aggodalommal értesült arról, hogy neve egyáltalán felmerül álhírek terjesztésével kapcsolatban.

A bank 11 százalék fölötti Tier 1 rátájának köszönhetően Európa egyik legjobban tőkésített bankja volt akkor is, ami tapasztalatilag is kizárt egy ilyen szcenáriót, és rendkívüli kötelezettségvállalásról sem volt szó. Urbán László szerint forrásbevonás nélkül is 2009-ig elműködött volna a bank.

A PSZÁF-nak is gyanús lett a hirtelen árfolyamzuhanás, ezért bekérte a bankok napi likviditási adatait. Ezek szerint valamennyi pénzügyi szereplő helyzete stabil, sőt többen közülük az átlagosnál is nagyobb tartalékokkal rendelkeznek. Nem volt tehát semmilyen fundamentális oka az október 9-én történteknek.

Összeül a kupaktanács

A támadás másnapján az OTP, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatót tartott, ahol Csányi Sándor, Veres János és Simor András újra kifejtette, hogy nemcsak az OTP, de az egész ország pénzügyi rendszere is stabil. Veres állami garanciát ajánlott a bank bankközi hiteleire, de azt az OTP nem fogadta el, mondván, hogy semmi szükség rá.

A bank a rémhírek terjesztése miatt feljelentést tett. Számos, a céget jól ismerő elemző nyilatkozott arról, hogy a bank stabil lábakon áll, csaknem elképzelhetetlen, hogy csődbe menjen, részvényei pedig alulértékeltnek mutatkoznak. A pénteki tőzsdei kereskedésben az OTP részvények estek, többször is jártak a napi lehető legnagyobb, 15 százalékos mínuszban. A nap második felében aztán erősödésnek indultak és a kereskedést végül csak 6,6 százalékos eséssel zárták. A tőzsde zárása után az OTP bejelentette, hogy közel 4 millió darab sajt részvényt vásárolt vissza a piacon pénteken. Ebből is látszott, hogy a menedzsment szerint a papírok indokolatlanul alulértékeltek és a bank egészséges.

A PSZÁF hivatalosan is bejelentette, hogy vizsgálatot indított piacfelügyeleti eljárás keretében arra vonatkozóan, hogy az OTP Bank részvényeivel kapcsolatban "történt-e piacbefolyásolás, árfolyam-manipulálás". Csányi Sándor pedig kijelentette, a masszív részvényár-zuhanás mögött "tudatos spekuláció, vagy támadás áll" és ezért tőkebefektetési csalás címén feljelentést tesz a rendőrségen.

Soros a ludas, de tettes-e?

A PSZÁF vizsgálata végül márciusban azt állapította meg, hogy a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A PSZÁF közel félmilliárdos bírságot rótt ki a társaságra, amely fellebbezett, s a legutóbbi információk alapján az első tárgyalási nap csak december 3-án lesz a Fővárosi Bíróságon.

A PSZÁF megállapította, a Soros Fund egy kölcsön ügylet egyik lábaként shortolt, s ráadásul úgy, hogy tudhatta, hogy a zárószakasz előtti hatalmas megbízásával lerombolja a piacot. A spekuláns alapja másnap le is zárta a pozíciót, így a dolog mögött nem világmegváltó fundamentális gondolat állt, hanem egy egyszeri spekulatív szándék.

A Felügyelet szerint a Soros Fund Management LLC megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A PSZÁF az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.