Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Hatalmas különbségek a bankok kínálatai között

Lényegesen rosszabb kondíciókkal adnak hitelt a bankok, mint a pénzügyi válság kirobbanása előtt. Nemcsak a kamatok emelkedtek, hanem a hitel a lakás értékéhez viszonyított aránya is jelentősen csökkent, mára nagyjából a 70 százalékát kell önállóan előteremtenie a vásárlónak. Ráadásul nem árt körbenézni, mert az egyes pénzintézetek merőben eltérő ajánlatokkal állnak elő.

Alábbhagyott az árverseny, nőtt a különbség a bankok jelzáloghitel-ajánlatai között - mondta az Otthon Centrum hitelközpontjának vezetője. Bánfalvi László hozzátette: most már nézik a bankok, mekkora a hitelkérelmező jövedelme, és önrészt is átlagosan 30 százalékot kérnek.

Már senki sem spórolhatja meg az alapos körültekintést a bankok hitelkínálatai között, a munkát vagy magának kell elvégeznie, vagy egy hitelközvetítőt kell felkérnie, elképzelhető ugyanis, hogy a kiszemelt bank sokkal rosszabb kondíciókkal biztosítja a szükséges hitelt, mint egy másik, a különbségek ugyanis hatalmasat nőttek - mondta az InfoRádióban Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközpontjának vezetője.

Hogy mi változott? A bankok már lényegesen kevesebb forrást biztosítanak egy ingatlan megvételéhez, mint korábban. Átlagosan a lakás értékének 30 százalékát, van, ahol azonban csak 20-at, és a "leggálánsabb" pénzintézetben is csak 50-et.

Újabban keresetigazolásokat is elvárnak a bankok, és csak akkora összegű törlesztőrészlet mellett adnak ki hiteleket, amely alacsonyabb a havi nettó jövedelemnél.

A bankok óvatossága miatt a hitelbírálat ideje is nőtt - tette hozzá Bánfalvi László.

A bankok ajánlatait átböngészve szembetűnik, hogy jelentősen rontottak kondícióikon a pénzintézetek a pénzügyi válság kirobbanása óta. Sehol nem találunk már 6 százalékos teljes hiteldíj mutató melletti ajánlatokat. Több helyen, például az MKB-nál, a K and H-nál vagy a Raiffeisennél eltűntek a svájcifrank-alapú hitelek, az euróalapút pedig legalább 8 százalékos THM-mel adják.

A forinthitelek - a jegybanki alapkamat megemelésének következtében - 16 százalékos THM-nél kezdődnek, de a teljes hiteldíj mutató akár 18 százalékra is rúghat.

Mindez a kamatok növekedése miatt van, az egyszeri díjak nem emelkedtek a válság miatt.

A Questor elemzője is azt erősítette meg az InfoRádióban, hogy a magas alapkamat miatt még mindig devizában érdemes eladósodni. Háda Bálint hozzátette ugyanakkor: az árfolyamkockázata a devizahitelnek - legyen az svájci frank vagy euro - jóval nagyobb, mint tavaly. A szakértő azt tanácsolja, hogy az árfolyam-ingadozás miatt szükséges tartalék a kétszerese legyen most, mint tavaly ilyenkor.

Háda Bálint elmondta: aki például 14 millió forintot vesz fel 30 évre svájci frank alapon, annak a forint értékének 5 százalékos gyengülése nagyjából 4500 forinttal növeli a havi törlesztő részletét.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×