Nyáron hihetetlen forinterősödésnek, az elmúlt hetekben pedig ennek ellenkezőjének lehettünk tanúi. Akik július-augusztusban nem vásároltak be komolyabb mennyiséget euróból vagy dollárból, most valószínűleg fogják a fejüket, mondván, mekkorát kaszálhattak volna a gyengülésen.

A szemfülesek néhány hónap alatt 15 százalékot nyerhettek!

Júliusban, mikor a forint rendkívül erős volt, akadtak bizony 240 forint alatti, sőt 235 forint körüli euró eladási árfolyamok is az egyes bankoknál, azóta viszont a 270 forintos vételi árak sem ritkák, ami eurónként 30-35 forintos, vagyis néhány hónap alatt 12,5-15 százalékos hozamot is jelenthet a szemfülesek számára.

Azok, akik euróban, dollárban jutnak bevételhez, legyen az munkabér, vagy exportbevétel, most örülhetnek igazán, hiszen forintra átváltva azt, jóval több pénzhez jutnak, mint néhány hónappal ezelőtt. Az elmúlt napok eseményei, a forint elleni spekulációs támadások meglehetősen ingadozóvá tették az árfolyamot, ami semmi esetre sem nevezhető üdvös folyamatnak. A jegybank múlt szerdán ezért egy rendkívüli ülés alkalmával 300 bázispontos alapkamat emeléssel reagált, hogy megakadályozza a forint további erőteljes gyengülését az euróval szemben.

A legmagasabb alapkamat az Európai Unióban

A jelenlegi 11,5 százalékos alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban, és a változtatás iránya is egyedinek mondható, hiszen a legtöbb országban a gazdasági visszaesésre reagálva épp az alapkamat csökkentés a jellemző tendencia. A különbség immár 7,75 százalékos az euró és a forint alapkamata között. Az emelésre nálunk azért volt szükség, mert az elmúlt hónapokban a külföldi befektetők sorra eladták magyar eszközeiket, tartva attól, hogy a magas államadósság, és a háztartások nagyarányú devizahitelei miatt hazánk különösen sebezhetővé válik a válság nyomán, és ez erősen gyengítette a forintot.

Persze nem a mostani volt az első ilyen mértékű lépés a jegybank részéről, hiszen 2003 novemberében szintén 300 bázispontos emelésre került sor, akkor a testület 9,50 százalékról 12,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot.Mi az összefüggés az alapkamat és a forint árfolyama között?

Hazánkban a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, amit az alapkamat, vagy más néven irányadó kamat változtatásával, vagy szinten tartásával igyekszik elérni a tanács, havonta legalább egyszer. Ezt inflációs célkövetés rendszerének nevezik.

Ha az inflációs előrejelzés jelentősen meghaladja a célt, akkor a jegybank az irányadó kamat emelésével a jövőbeli infláció csökkenésének irányába tud hatni. A magasabb alapkamat ugyanis magasabb piaci kamatokat eredményez, ami drágítja a hiteleket, de a betéti kamatokat is emeli, így fogyasztás helyett inkább megtakarításra ösztönöz, ezáltal csökkentve a keresletet, így az árakat, ezzel pedig az inflációs nyomást is.

Ugyanakkor az alapkamat az árfolyamra is hatással van, hiszen a forintbetétek utáni kamatszint emelkedésével a külföldi befektetőknek jobban megéri a pénzt nálunk tartani, s a külföldi devizát forintra váltani, ezért a forint erősödni tud. Az árfolyam pedig szintén hat az inflációra az importárakon keresztül.

A mostani kamatemelés nyomán, a fenti gondolatmenet alapján tehát joggal gondolhatnánk, hogy a forint erősödni fog. A helyzet azonban ennél most jóval árnyaltabb, nagy ugyanis a bizonytalanság, és sok a jegybank által nem befolyásolható tényező. Mivel a krízis nyomán nem csak hazánkból, de általában a régióból is igyekeznek kivonni befektetéseiket a külföldiek, egyáltalán nem biztos, hogy a magas állampapírhozam önmagában csábítóan hat, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy megnő a kereslet a forint iránt.

Ráadásul a kamatemelésnek negatív hatása is van - mint már említettük, a forinthitel-kamatok emelkednek, drágul a hitelfelvétel forintban, ami a beruházásokat visszaveti, a hitelből történő fogyasztást csökkenti, ami végeredményben a gazdaság további lassulásához vezethet - nem véletlenül nevezik a kamatemelést monetáris szigorításnak.

Nem mindegy, hol váltasz! Tíz forint nem kevés...

Az egyes bankoknál, illetve pénzváltóknál eltérő árakon juthatunk külföldi fizetőeszközhöz, és természetesen a visszaváltási árfolyam is különböző. Egy gyors körkép erejéig feltérképeztük, hogy a főváros egy szűk környékén milyen valutaárfolyamokkal találkozhattunk október 22-én, a kamatemelés előtt, illetve a négynapos szünet után, október 27-én.

Az alapkamat emelést követően bár szerdán némileg erődösödni tudott a forint a reggeli közel 280 forintos euró árfolyamhoz képest, mégsem egyedül ennek köszönhető, hogy ma már több mint három forinttal kevesebbe került egy euró, mint öt nappal ezelőtt, hiszen vasárnap a Nemeztközi Valutaalap is jelentős pénzügyi csomagot jelentett be hazánk számára, ami erősítheti a gazdaság rövid távú stabilitását, és így a külföldi befektetők bizalmát is.

Az ismételt adatfelvétel alapján látszik, hogy az euró vételi árfolyama 2-5 forintot erősödött néhány nap alatt, míg az eladási például több mint 8 forintot is változott a Raiffeisen Banknál. Ennél némileg árnyaltabb a kép a dollár esetén, itt ugyanis erősödés és gyengülés is megfigyelhető volt a két adatfelvétel között.