Csak a legszigorúbban őrzött állami intézményeknél tapasztalt biztonsági intézkedésekkel védik a Gazprom orosz energiaipari óriás moszkvai központját. Kétszeri útlevélellenőrzés, átvilágítás - és az ember már be is jutott a világ harmadik legnagyobb vállalatának központjába.

A Gazprom főhadiszállását a nyugati országokban sokan az ördög birodalma közepének tartják. A világ legnagyobb gázipari vállalatának központját a Kremlhez mérhető biztonsági intézkedésekkel őrzik. Az összehasonlítás nem véletlen, hiszen a Gazprom maga az orosz kormány.

A vállalatot gyakran nevezik államnak az államban, ami nem túlzás, inkább alábecsülése a Gazprom hatalmának. Novi Urengojban például, nem messze a sarkkörtől, egy egész várost üzemeltet a cég, óvodákkal, iskolákkal, könyvtárakkal és természetesen rengeteg panelházzal.

Extrém körülményekért királyi fizetés

Az itt dolgozóknak - cserébe az extrém körülményekért, hiszen télen akár -50 fok is lehet, míg a nyári nedves forróságban moszkitók hada lepi el a környéket - orosz viszonyokban királyi fizetést garantál a vállalat.

A Gazprom 2005-ben minden idők legnagyobb orosz felvásárlását hajtotta végre, amikor 13 milliárd dollárért (2418 milliárd forintért) megvette a Chelsea tulajdonosától, Roman Abramovicstól a Szibnyeft olajtársaságot.

A Gazprom az élet egyéb területén is nagyhatalom: tévétársaságok, napilapok, Oroszország harmadik legnagyobb bankja és egy futballklub is a vállalaté. Nem is beszélve a saját légitársaságról, útépítő cégekről, Fekete-tengeri üdülőkről és a magánhadseregről."A Gazprom egy mutáns"

Ám a Gazpromnak nem csupán Oroszországban van hatalmas befolyása, hiszen a cég adja az európai gázellátás negyedét, ezen kívül cégei vannak Fehéroroszországtól Németországig, jelenleg pedig az amerikai piacra próbál betörni.

"A Gazprom egy mutáns. Az embereknek tudniuk kell, hogy milyen állatról is van szó. Sem az üzleti, sem a politikai logikát nem követi. Az üzleti hatalom és az elnöki adminisztráció keveréke" - mondta Pavel Bajev, egy Oslóban élő orosz elemző.

A világ ismert gáztartalékainak 17 százalékát birtokló Gazprom ugyanis szorosan együttműködik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az állam több mint 50 százalékkal rendelkezik a cég részvényeiben, Dmitrij Medvegyev elnök egyben miniszterelnök-helyettes is, akit sokan Vlagyimir Putyin lehetséges utódjának tartanak. Az igazgatótanács elnöke, Alekszej Miller pedig az orosz elnök közvetlen munkatársa volt Szentpétervárott a KGB-s időkben.

Újságok, tévék - igazi nagyhatalom

A Gazprom a médiában is nagyhatalom: amikor Alisher Uszmanov (aki a napokban vásárolt jelentős részt az angol Arsenal labdarúgó-csapatában) tavaly megvásárolta a Kommerszant üzleti napilapot, szerkesztőségi értekezletet hívott össze, melyen kijelentette: "Cenzúra nem lesz - de a Kremlt támogatjuk".

A korábban szókimondásáról és ellenzékiségéről híres televízió, az NTV 2001-ben került a Gazprom tulajdonába, azóta drasztikus változáson ment át, többek között elveszítette az azt létrehozó újságírókat.

Végezetül érdemes megemlíteni az Iszvesztyija című napilapot, amely 2005 júniusában került a gázipari óriáshoz és amely - hasonlóan a szovjet időkhöz - azóta lelkesen támogatja Vlagyimir Putyint.Az 1992-ben alapított Gazpromot 1994-ben privatizálták részlegesen, ám a vállalat vezetése (mely jó kapcsolatokat ápolt Borisz Jelcin akkori elnökkel), képes volt irányítani a vállalatot, miután biztosította, hogy a részvények meghívásos árverésen találjanak gazdára.

A vállalat működését egy évtizeden keresztül a szovjet időszakban honos korrupció és részrehajlás jellemezte, mígnem 2001-ben Bill Browder amerikai üzletember, egyben kisebbségi tulajdonos nyilvánosságra nem hozta a csalásoknak, a vállalati vagyon kijátszásának és a bennfentes kereskedésnek a hálóját. Ekkor Vlagyimir Putyin elbocsátotta az akkori vezetést és saját embereit ültette a helyébe.

"A Gazprom nem egy hagyományos értelemben vett monopólium, hiszen nem képes az árak befagyasztására és nem képes stratégiai gondolkodásra sem. A döntéseit a politika diktálja - befektetési programját évente többször is felülvizsgálják. Ez nagyon megnehezíti a külföldi partnerek dolgát" - mondta Pavel Bajev elemző.

Megavállalat politikai küldetéssel

A Gazprom legújabb missziója Oroszország visszahelyezése a világpolitika élvonalába. Tavaly januárban például az ukrajnai narancsos forradalom győzelme - és az oroszbarát kormány bukása - után a volt szovjet tagállam egyszer csak arra ébredt, hogy Moszkva elzárta a gázcsapokat és négyszeresére emelte az árakat.

A döntés igen kényelmetlenül érintette az európai országokat is, melyek polgárai ekkor szembesülhettek először a mindennapokban is az orosz gázóriás hatalmával. Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Románia különböző mértékben ugyan, de mind megérezte a döntés hatásait.

4

A szakemberek ugyanakkor azt állítják: nem kell feltétlenül tartani az orosz mamutvállalattól, mivel a Gazprom saját csapdájába eshet bele. A vállalat vezetése ugyanis bizonyos értelemben az egész orosz gazdaság legnagyobb problémájának leképezése, amennyiben a politika egyre inkább befolyásolja üzleti döntéseit.

"Hosszú távon káros a politika és a gazdaság összefonódása, amikor a vállalati vezetők mindenben egyetértenek a politikusokkal" - mondta Petr Kratochvil prágai elemző. A Gazpromnak az is problémát jelent, hogy miközben a rossz hatékonyság és a szükséges befektetések elmaradása miatt stagnál a kitermelés, a belföldi fogyasztás is nő és a külföldi szerződéseknek is meg kell felelni. Márpedig a Gazprom a hazai piacon nyomott áron adja a gázt, amelynek ára így alig fedezi a költségeket, annak ellenére is, hogy 15 százalékos áremelést hajtott végre.

Elemzők szerint ha ellátási gond adódik, akkor nem kétséges, hogy a Gazprom nem a jól fizető nyugati vásárlókat, hanem a belföldi fogyasztókat és még inkább a tranzitállamokat bünteti majd.