Gyurcsány Ferenc új kormánya krémjével utazott Európa két pénzügyi fővárosába. Vele volt Kóka János gazdasági, Veress János pénzügyminiszter, Bajnai Gordon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője és Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke.

Frankfurti látogatásán a miniszterelnök azt mondta: nem hallott és nem is érzékelt Magyarországgal kapcsolatos aggodalmakat, és megjegyezte azt is, hogy az elmúlt napokban nem volt kimutatható
tőkekivonás Magyarországról.

Gyurcsány Ferenc Frankfurtban és Londonban is hangsúlyozta, hogy 2008-ra el kell érni az egyensúlyt és készen kell állni rá, hogy 2010 második felétől be lehessen vezetni az eurót.

Úgy tűnik, a miniszterelnök mondanivalója és stílusa meggyőzőbb volt Londonban, mint ahogy itthon fogadják szavait. Gyurcsány Ferenc és a delegáció tagjai az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bankban, az EBRD-ben és a JP Morgan Befektetési cégnél tartottak előadást.

Az utóbbi előadás egyik résztvevője szerint Gyurcsány "meggyőző
és őszinte volt, és érthetően előadta, hogy mit akar elérni."

Később a kormányfő MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az egyensúlyi program részleteinek nem kellő pontosságú ismeretéből is fakadhatnak azok az elemzői bírálatok, amelyek szerint a
költségvetési csomag túlságosan a bevételnövelésre támaszkodik a kiadások csökkentése helyett.

A Standard & Poor's hitelminősítő által az egyensúlyi intézkedések bejelentésének szinte másnapján végrehajtott szuverén adósi
visszaminősítésről Gyurcsány Ferenc azt mondta: az "nem a csomag miatt történt".

A kormányfő arról beszélt, hogy egy korábban meghozott döntésről
volt szó, amelyet nem akartak az új kormány megalakulása előtt közzétenni".

A kormányfő optimizmusának ellentmond az egykori Clinton-kormányzat egyik közgazdászának véleménye. Nouriel Roubini az úgynevezett feltörekvő piacokról készült tanulmányában azt írta, hogy Törökország és Magyarország rendelkezik ezek közül a legsebezhetőbb gazdasággal.

"Magyarország komoly gondokkal küzd, Magyarország egy olyan katasztrófa, amely bármikor bekövetkezhet" - jegyezte meg.

Más elemzők a gyorsan öregedő lakosságra költött társadalombiztosítási összegek miatt megduzzadt költségvetési hiányról beszéltek, azaz olyasmiről, amit valószínűleg nem sok magyar polgár hall szívesen.

Londoni megfigyelők azt jegyezték meg, hogy a magyar szavazók valószínűleg nem tűrnék a probléma magvát jelentő elszabadult szociális kiadások megzabolázását.

Magyarországon a munkaképes lakosság folyamatos csökkenése korlátozza a gazdasági növekedést és ez megnehezíti a kormány törekvéseit a bevételek növelésére.

Ma 20 százalékkal több az ötvennél idősebb lakos, mint a 20 és 39 év közötti munkavállaló. Tíz év múlva pedig már kétszer annyian
lesznek, így a szociális kiadások fenntartásának nagy
támogatottsága lesz.

Gyurcsány Ferenc az mondja, hogy például a nyugdíjak esetében nem akar engedni. Tevékenységét pusztán piaci szempontból szemlélő nyugati elemzők szerint viszont így tudná korrigálni az ország pénzügyi gondjait.