A Fehér-tenger felett ciklon örvénylik, amelynek melegfrontja a Kelet-európai-síkságon dél felé, hidegfrontja a Balti-tenger irányába húzódik. E két front között található a légörvény nyílt melegszektora, ahol délnyugati, nyugati áramlással meleg légtömeg áramlik. Emiatt kontinensünk nagy részén a sokévi átlagnál melegebb az idő, csak a szélvédett völgyekben, medencékben fordulnak elő tartósan borult, párás, esetleg ködös területek, ahol a napsütés hiánya miatt alacsonyabb a hőmérséklet.

A csúcshőmérséklet északkelet felé csökken, az Ural előterében már nappal is –10 fokot mérnek, ott a fent említett melegfronthoz kapcsolódóan sokfelé esik a hó. Csapadékosabb tájak e mellett még Észak-, Északnyugat-Európában vannak, de a legtöbb eső az Ibériai-félsziget nyugati felén esik, ahova egy hidegfront érkezett az óceán irányából. Portugáliában nem ritka az 50-60 mm mennyiség sem.

Kedd estig a Kárpát-medence fölé is megérkezik a hidegfront, azonban itt jóval kevesebb helyen eshet, és a lehűlés ellenére is marad az évszakhoz képest enyhe idő.

Kedden délelőtt fokozatosan javulnak a látási viszonyok, csökken a rétegfelhős, ködös területek nagysága a keleti területeket leszámítva, ahol napközben is tartósan borult lesz az ég, míg másutt változó mennyiségű és vastagságú felhőzet lesz az égen. Érdemi csapadék nem várható, legfeljebb a borult részeken fordulhat elő szitálás, esetleg gyenge eső.

Az északnyugati szél megélénkül (főként) a Dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közén.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 8 és 13 fok között alakul, de a tartóan borult tájakon alacsonyabb, míg a délnyugati részeken néhány fokkal magasabb értékeket is mérhetünk.