Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Már halálos áldozata is van a zsarolóvírusoknak

Ezekkel a kártevőkkel fájlokat vagy számítógépeket tesznek hozzáférhetetlenné, a feloldásukért pedig tekintélyes összegeket kérnek az őket terjesztő hackerek.

A hackerek persze próbálnak olyan helyeket lebénítani, amelyek működése kulcsfontosságú: jól menő cégeket, gazdag magánszemélyeket támadnak elsősorban, de persze másokhoz is eljutnak a zsarolóvírusok.

Múlt héten ilyen esett áldozatul a Düsseldofri Egyetemi Kórház, a zsarolóvírus egy sok helyen használt szoftveren át jutott be a rendszerükbe, gyakorlatilag teljesen leállítva az intézmény IT rendszereit. Ennek közvetlen folyományaként a sürgős eseteket a kórház kénytelen volt átirányítani más intézetekbe, és az előjegyzett műtéteket is lefújták.

Az egyik, sürgős ellátásra szoruló nő, akit a mentők kénytelenek voltak egy másik városba szállítani, az út közben életét vesztette, ezzel hivatalosan ő lett a zsarolóvírus támadások első halálos áldozata - írta a hwsw.hu.

A rendőrök közbeléptek

Az üzenetről emellett annyit árultak el a hatóságok a sajtónak, hogy abban nem volt megnevezve konkrét váltságdíj, illetve valójában nem is a Düsseldorfi Egyetemi Kórháznak címezték a támadók, hanem a Heinrich Heine Egyetemnek, mely alá a kórház szervezetileg tartozik.

Miután a kórház jelentette az esetet a rendőrségnek, a hatóságok elérték a támadókat, és közölték velük, hogy az egyetem helyett egy egészségügyi intézmény rendszereit bénították meg, ezzel betegek életét veszélyeztetve - ezt követően

a támadók átadták a feloldókulcsot a hatóságoknak, ám azóta sem sikerült őket beazonosítani.

Bár az ehhez hasonló, alapvetően felkészületlen intézmények ellen elkövetett támadások szinte mindennaposnak számítanak, most azonban egy ember életét vesztette a hackerek miatt. Az ügyészség ennek megfelelően gondatlansából elkövetett emberölés gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×