Az összes élelmiszer 35 százalékát képező állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) együttes fogyasztása 1,1 százalékkal, a 41 százalékot kitevő növényi termékeké (burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) 1,6 százalékkal mérséklődött 2008-hoz képest 2009-ben. A liszt és rizs - az összes fogyasztás 13 százaléka -, valamint a zsiradékok fogyasztása az előző évihez hasonlóan alakult, miközben a cukoré jelentősebben (5,6 százalékkal) csökkent.

2004-2008 átlagához viszonyítva zöldségfélékből és gyümölcsökből némileg több fogyott, a többi termékcsoportnál csökkenés következett be. Az élelmiszer-fogyasztáson belül a termékcsoportok aránya sem a megelőző öt év átlagához, sem az ezredfordulóhoz képest nem módosult érzékelhetően - állapítja meg a KSH.

Baromfi, sertés és hal

Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás éves viszonylatban nem változott (62 kg/fő), a megelőző öt év átlagánál 2,1 százalékkal alacsonyabb volt. 2009-ben az összes húsfogyasztás 45 százalékát kitevő baromfihús-fogyasztás (28 kg/fő) egy főre vetítve egy kilóval csökkent, a sertéshúsfogyasztás (27 kg/fő) ugyanilyen mértékben nőtt, ezáltal részesedése a fogyasztásból (44 százalék) megközelítette a baromfihúsét.

Stagnáló baromfihús-termelés mellett hat százalékkal csökkent az import és öt százalékkal bővült az export mennyisége. Az import baromfihús változatlanul a fogyasztás 13 százalékát tette ki.

2009-ben a hús, hal, és készítményeik átlagos fogyasztói ára hét százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfihúsé négy százalékkal nőtt, ami megfelel az élelmiszerek átlagos árváltozásának.

Meg kell azonban említeni, hogy a sertés- és baromfihús egy évvel korábbi 11-13 százalékos árnövekedése még hatással volt a 2009. évi fogyasztás szerkezetének alakulására. A sertéshústermelés volumene sem változott 2009-ben, miközben több mint 20 százalékkal nőtt a behozatal és négy százalékkal a kivitel. Az import sertéshús aránya a belföldi felhasználásból közel 40 százalékra emelkedett.

A korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen halfogyasztás Magyarországon továbbra is nagyon alacsony, sőt az egy főre jutó mennyiség 2009-ben az előző évi 3,8 kg-ról 3,7 kg-ra csökkent, ami megegyezik 2004-2008 átlagával. A hazai édesvízihal-termelés egy év alatt egy százalékkal mérséklődött, és a fogyasztás felét kitevő import is visszaszorult hét százalékkal. Nem segítette a fogyasztás növekedését, hogy a hal átlagos fogyasztói ára (8,6 százalék) az élelmiszerekéhez (4,4 százalék) képest intenzívebben emelkedett.

Az egy főre jutó tojásfogyasztás - ami 1990-ben még meghaladta a húsz kilót, vagyis 389 darab - 2009-ben 3,4 százalékkal, 14 kg-ra (247 db) csökkent, és 8,3 százalékkal alacsonyabb 2004-2008 átlagánál. Az étkezési tyúktojás termelése egy év alatt hét százalékkal visszaesett, amit nem kompenzált az import 20 százalékos emelkedése.

A tojás fogyasztói ára a 2008. évi 13 százalékos emelkedés után 2009-ben 6,5 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer-fogyasztás közel negyedét kitevő tej- és tejtermékfogyasztás egy főre jutó mennyisége a tárgyévet megelőző tíz évben 138 és 167 kg között ingadozott. Ennek megfelelően a 2009. évi fogyasztás (156 kg/fő) közepesnek tekinthető, az utóbbi három évben enyhén csökkent. Így éves viszonylatban 1,5 százalékkal, a megelőző öt évhez képest már 3,4 százalékkal maradt el az elfogyasztott mennyiség. A zsiradékfogyasztás alakulása

Az összes zsiradékfogyasztás (37 kg/fő) mennyisége 1990-től számítva nem módosult számottevően, és az évtized elejéhez képest is mindössze két kilóval csökkent. Ezzel egyidejűleg jelentősen és élettanilag kedvező irányba változott a zsiradékfogyasztás összetétele. A növényi olajok és zsírok fogyasztása 1990. és 2009 között majdnem Megduplázódott, miközben az állati zsíroké 44 százalékkal visszaesett.

A tárgyévi összes zsiradékfogyasztás 2008-hoz és 2004-2008 átlagához képest sem változott érzékelhetően, csökkenése nem érte el az egy százalékot. Ezen belül a zsiradékok 41 százalékát képező állati zsírok fogyasztása (15 kg/fő) is ugyanannyi volt, mint az előző évben, ami döntően a sertészsírfogyasztás (12 kg/fő) stagnálásának következménye. Növényi zsiradékokból (22 kg/fő) némileg (1,4%-kal) kevesebb fogyott, ezen belül étolajból stagnált (14 kg/fő), margarinból (7,7 kg/fő) 2,5 százalékkal csökkent az egy főre jutó mennyiség.

A növényi eredetű termékek fogyasztása

Az egy főre jutó éves liszt- és rizsfogyasztás ebben az évtizedben 88 és 97 kg között alakult. A 2009. évi mennyiség az alsó érték közelében volt, ami két éve gyakorlatilag változatlan, 2004-2008 átlagától azonban 3,1 százalékkal elmarad. Az egy főre jutó éves fogyasztás lisztből 82,5 kg, rizsből 5,9 kg volt.

Az elmúlt öt évben erősen ingadozó burgonyafogyasztás (2009-ben 61 kg/fő) az összes élelmiszer-fogyasztás közel egytizedét képezi. A tárgyévben 2008-hoz képest egy főre vetítve közel 4,7, a megelőző öt év átlagához viszonyítva pedig 3,3 kg-mal kevesebb burgonyát fogyasztottunk. Burgonyából 18 százalékkal kevesebb termett, amit nem kompenzált a stagnáló import.

Az egy főre jutó cukor- és mézfogyasztás 2000 és 2008 között lényegesen nem változott, 31 és 34 kg között alakult, 2009-ben 30 kg-ra csökkent. Ez a mennyiség egy főre vetítve 1,9 kg-mal kevesebb 2004-2008 átlagánál, és 10 kg-mal elmarad az 1990-es évek második felére jellemző fogyasztástól.

Az összes élelmiszer 30 százalékát kitevő zöldség- és gyümölcsfogyasztás az elmúlt öt évben a termelés függvényében nagyon ingadozott. 2009-ben nem változott az egy főre jutó mennyiség (209 kg) éves viszonylatban, ugyanakkor 3,3 százalékkal magasabb volt 2004-2008 átlagánál. A zöldségfélék fogyasztása (117 kg/fő) fejenként 3,3 kg-mal mérséklődött, a gyümölcsöké 3,7 kg-mal nőtt (92 kg/fő) egy év alatt. A gyümölcsfogyasztáson belül - az előző évhez hasonlóan - tovább bővült a hazánkban is termeszthető gyümölcsök (80 kg/fő) aránya, és visszaszorult a déligyümölcsöké (12 kg/fő).

A tápanyagfogyasztás alakulása

Az élelmiszerek fogyasztásából eredő egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás 13 199 kJ volt, 1,3 százalékkal alacsonyabb 2008-hoz viszonyítva, és 2,4 százalékkal kevesebb az előző öt év átlagához képest. Ugyanakkor az elfogyasztott energia még így is 21 százalékkal meghaladja az egészségügyi szempontból ajánlott átlagos mennyiséget.

A termékcsoportok arányai az energiabevitelben nem változtak, így a hazai fogyasztás több mint felét a cereáliák és a zsiradékok tették ki, az állati eredetű élelmiszerek (hús, hal, tej, tojás) a fogyasztás közel negyedét, a cukor- és mézfogyasztás a tizedét képezte, míg az alacsony kalóriatartalmú zöldség- és gyümölcsfélék - beleértve a burgonyát és az egyéb növényi eredetű élelmiszereket - 14 százalékát adták a napi átlagos tápanyagfogyasztásnak.

A napi fehérjefogyasztás (100 g) -- amelynek 57 százalékát az állati fehérjék teszik ki - lényegében nem változott, hasonlóképpen stagnált a zsiradékfogyasztás (143 g), ugyanakkor a szénhidrátbevitel (371 g) 9 grammal csökkent. 2004-2008 átlagához képest a fehérje fogyasztása 3, a zsiradékoké 2, a szénhidráté 13 grammal volt alacsonyabb. Az utóbbi évek kedvező irányú változása ellenére a zsiradékfogyasztás továbbra is jelentősen meghaladja az ajánlott mennyiséget, a tárgyévben ennek kétharmadával volt több, eközben a szénhidrátbevitel az optimális mennyiségre csökkent.