Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A többség már nem utasítja el a melegházasságot

Első ízben csökkent 50 százalék alá a melegházasságot elutasító állampolgárok aránya az Egyesült Államokban - derült ki a Pew Research Center kutatásából. A szakértők szerint az azonos neműek házasságát elutasítók arányának csökkenésével párhuzamosan folyamatosan nő az azt támogatók száma.

Az amerikai Pew Research Center tizenöt éve méri rendszeres időközönként az amerikai társadalom melegházasságra vonatkozó attitűdjét számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az elmúlt másfél évtizedben először csökkent 50 százalék alá azok aránya, akik az azonos neműek házasságát elfogadhatatlannak tartják. 1996-ban a megkérdezettek 65 százaléka ellenezte, és csak 27 százaléka támogatta a melegek házasságkötését. Az aktuális számok viszont azt mutatják, a lakosságnak már csak 48 százaléka ellenzi, 42 százaléka viszont támogatja az azonos nemű párok egybekelését.

A szakértők eredményei szerint az attitűdváltozás számos társadalmi csoportban kimutatható, igaz, egyes demográfiai jellemzők megléte továbbra is nagyobb arányú ellenérzéssel párosul. Korcsoportok szerint a legfiatalabb társadalmi réteg, az 1980 után született fiatalok támogatják leginkább, 53 százalékos arányban a melegházasság legalizálását. Esetükben csak 39 százalékos az elutasítók aránya.

Rajtuk kívül csak az 1965 és 1980 között születtek körében több a támogatók, mint az ellenzők az aránya, az idősebb korcsoportokban már rendre többen vannak, akik elutasítják a melegek házasságkötésének törvényesítését, mint azok, akik elfogadják. A támogatottság a nagy gazdasági világválság és a II. világháború vége között született, úgynevezett néma generáció tagjai körében a legalacsonyabb, összesen 29 százalékos, bár ez a szám még így is jelentősen meghaladja a 2003-ban, körükben mért 17 százalékos egyetértési arányt.

A kérdés megítélésében egyértelmű különbséget mutatnak a válaszadók pártszimpátia szerinti szűrése esetén is. A kérdés támogatása hagyományosan a demokrata szavazók körében a legmagasabb, jelenleg 53 százalékuk támogatja, és 38 ellenzi. Az önmagukat függetlennek minősítő voksolók 44, míg a republikánusok alig 24 százaléka ért egyet az azonos neműek házasságkötésének legalizálásával. Az előbbiek esetében 43, utóbbiaknál 69 százalékos az elutasítók aránya.

A demokrata és republikánus szavazói csoportokon belül is kimutathatók különbségek. A liberális demokraták 75 százaléka a melegházasság mellett, 20 százaléka ellene foglal állást. A konzervatív republikánusok körében hasonló, bár ellenkező irányú arányok mutathatók ki: 77 százalékuk ellenzi, 16 százalékuk támogatja a melegek ügyét.

Egyéb demográfiai jellemzőket figyelembe véve megállapították, hogy a fehér bőrű lakosságot osztja meg leginkább a kérdés: körükben 46 százalék az ellenzők és 44 a támogatók aránya. Ezzel szemben a spanyolajkú csoportok körében valamivel nagyobb (47 százalék ellenzi, 41 százalék támogatja), a fekete bőrül lakosságon belül lényegesen nagyobb (59 százalék ellenzi, 30 százalék támogatja) a melegházasságot elutasítók és támogatók aránya közötti különbség.

Az iskolázottságot és a nemi különbséget tekintve a korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan alakultak a mutatók. A két nem közül továbbra is a nők körében élvez nagyobb elfogadottságot az azonos nemű párok egybekelésének lehetősége, míg az iskolai végzettséget tekintve a legmagasabb végzettséggel rendelkezők a legelfogadóbbak.

A felekezeti hovatartozást tekintve a felekezethez nem tartozók (62 százalék) és a zsidó vallásúak (76 százalék) körében a legmagasabb az elfogadók aránya. A katolikusok 46 százaléka támogatja, 42 százaléka ellenzi, míg a protestánsok esetében 31 százalék elfogadná, 59 százalék pedig elutasítja a melegházasságot. Mindkét csoportra igaz ugyanakkor, hogy a templomba járás gyakoriságával párhuzamosan változik az elutasítók és elfogadók aránya. A kutatás eredményei szerint minél ritkábban vesz részt valaki istentiszteleten, annál nagyobb valószínűséggel támogatja az egynemű párok egybekelését.

A Pew kutatása szerint az idén novemberben esedékes időközi választások során nem a melegházasság lesz az ügydöntő kérdés a voksok leadásánál. A megkérdezettek 90 százalékos arányban a gazdasági, 88 százalékban a munkaügyi problémákra vonatkozó megfontolásokat tekinti meghatározónak a választás során. A szavazatok leadásánál az egészségügy, a terrorizmus, az adózás, a bevándorlás, a környezetvédelem, mind nagyobb súllyal esik latba, mint a jelölt azonos neműek házasságkötésére vonatkozó állásfoglalása.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×