Infostart.hu
eur:
365.17
usd:
326.39
bux:
142730.3
2026. október 12. hétfő Miksa
A marshalling yard in Hamburg Maschen - Germany.
Nyitókép: mf-guddyx/Getty Images

Szakértő: marad még a döcögős magyar export

Augusztusban az export és az import euróban számított értéke is csökkent, mindkettő valamivel több mint 4 százalékkal. A külső kereslet továbbra is gyenge, sem a járműgyártás, sem az akkumulátorgyártás teljesítménye nem a kívánt szinten alakul, ami kedvezőtlenül hat a hazai exportra – mondta az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

2024 augusztusában az export euróban számított értéke 4,1, az importé 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 10 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 7,8, az importoldalon 12 százalékkal alacsonyabb volt az előző havinál. Augusztusban a kivitel értéke 10,9 milliárd eurót (4305 milliárd forintot), a behozatalé 10,2 milliárd eurót (4040 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi egyenleg 671 millió euró (265 milliárd forint) volt. A kivitel 75, a behozatal 70 százalékát az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolította le Magyarország – jelentette hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Az első, amit nézni kell, az mindig az egyenleg, ami kicsit jó, kicsit rossz – fogalmazott a fenti adatokat értékelve Regős Gábor az InfoRádióban. Bár az egy évvel korábbihoz képest van egy 10 millió eurós romlás, a közgazdász ennél rosszabb egyenlegre számított; egyrészt a július miatt, amikor 167 millió euró volt az egyenleg, ehhez képes augusztusban 671 millió euró. Mint mondta, a július-augusztus két hasonló nyári hónap, amikor leállások vannak az iparban, nem ez az időszak szokott a legerősebb lenni az egyenleg szempontjából.

Ha megvizsgáljuk az euróban számított értékeket, az látható, hogy az exportnál 4,1, az importnál 4,2 százalékos csökkenés történt. Mindez „lefordítva” volumenre – az előző havi árindexekkel – előbbinél egy 4 százalékos, utóbbinál egy 5 százalékot meghaladó csökkenés – tette hozzá. Regős Gábor szerint a munkanaphatás – augusztusban két munkanappal kevesebb volt, mint egy évvel korábban – miatt viszont annyira mégsem rossz az exportcsökkenés. „Persze nem is jó az adat. Az ipari termelésben is láttuk, hogy fennállnak a korábbi problémák: gyenge külső kereslet, a járműgyártás akadozása, és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás sem megy úgy, ahogy szeretnénk” – magyarázta a közgazdász, megismételve, hogy emiatt aztán „jó is ez az adat, meg nem is jó ez az adat”.

Arra a kérdésre, hogy vajon lehet-e a járműgyártás és/vagy az akkumulátorgyártás esetleges fellendüléséhez kapcsolódóan az export fellendülésre számítani, Regős Gábor úgy fogalmazott, hogy ehhez mindenképpen szükséges lenne a külső kereslet javulása. Persze lennének beruházások, amelyek tudnák segíteni a fordulatot, de ezek a mostani külső kereslet mellett nem feltétlen olyan sürgősek a beruházóknak. A Gránit Alapkezelő munkatársa arra számít, hogy megmarad egy pozitív egyenleg a külkereskedelemben, de azért ez az export továbbra is „döcög” majd.

A külkereskedelmi termékforgalom augusztusi részletes adatait október 31-én közli második becslése alapján a KSH.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×