Infostart.hu
eur:
359.63
usd:
313.72
bux:
141765.6
2026. július 16. csütörtök Valter

Gályákat ugyan nem tud megállítani, de a fején tapadókorongot visel

Érdekes halfaj látható a Fővárosi Állat- és Növénykert tengeri akváriumában. A bojtorjánhalnak is nevezett gályatartóhal különlegessége, hogy a feje tetején tapadókorongot visel, amivel nagyobb halakra és cetekre szokott felkapaszkodni "potyautasként". A régi idők tengerészei azt gondolták, hogy a hajótest aljára kapaszkodva akár egész gályákat is képes akadályozni a továbbhaladásban.

Aki még nem látott olyan halat, amely a feje tetején tapadókorongot visel, annak okvetlenül érdemes ellátogatnia a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, a tengeri akváriumban ugyanis pár napja pontosan ilyen teremtmény úszkál - írja közleményében Hanga Zoltán szóvivő.

A gályatartóhalról van szó, amelynek az a legfőbb sajátossága, hogy a feje tetején, és részben a hátán is egy különleges tapadókorongot visel. A bojtorjánhal néven is ismert halak a természetben ennek segítségével kapaszkodnak fel a cápák, ráják, kardhalak, tengeri vitorláshalak, holdhalak, tonhalak, nagyobb tengeri teknősök, esetleg különféle cetek hasa alá, hogy vitessék magukat.

Ezek a halak ugyanis szinte egész életükben valamilyen nagyobb gazdaállathoz kötődnek, és az általa elfogyasztott táplálék maradékával élnek. Ha a gazdaállat épp táplálkozik, annak közvetlen közelében maradva a szájához úsznak, és igyekeznek megszerezni egy-két "morzsát", máskor azonban egyszerűen csak vitetik magukat.

A tapadókorong működési elve egyszerű: a hal - izmai segítségével - mozgatni tudja a tapadófelület lemezkéit, így - a kiszemelt felülethez tapadva - vákuumot képes előidézni. A tapadás olyan erős, hogy csak komoly erőfeszítéssel lehet őket eltávolítani, és rendszerint a gazdaállatok is tehetetlenek velük szemben. Az állatkerti megfigyelések szerint ugyan a cápák nem nagyon lelkesednek a frissen rájuk tapadt "potyautasokért", de mivel nem nagyon tudnak velük mit kezdeni, egy idő után hozzászoknak a jelenlétükhöz. Egyes vélemények szerint a kardhalak is főként azért szoktak a vízből kiugrálni, hátha a visszacsobbanáskor a víz lesodorja a rájuk tapadt gályatartóhalakat.

Afrika keleti partjai mentén, a trópusi Amerikában és Ausztrália északi partvidékén a gályatartóhalakat "horgászatra" is használják. A hal farkára zsinórt kötnek, majd elengedik a vízbe, s mikor az rátapad valamilyen nagyobb állatra, a zsinórnál fogva kihúzzák a gazdaállattal együtt. Ezzel a módszerrel különféle halakon kívül teknősöket is szoktak fogni. A szokatlan eljárást egyébként már Kolumbusz is megfigyelte.

A sügéralakúak (Perciformes) rokonsági körébe tartozó bojtorjánhalfélék családján (Echeneidae) belül a természettudósok nyolc különböző fajt tartanak számon. A Fővárosi Állat- és Növénykertben látható állat a nagy gályatartóhal (Echeneis naucrates) nevű fajhoz tartozik, amely a meleg tengerekben honos. Esetenként a Földközi-, illetve az Adriai-tengeren is előfordulhat. Mérete ritkán haladja meg az egy métert, tömege pedig 2 kg alatt szokott lenni.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×