Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
328.88
bux:
121264.15
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Egyre kevesebben hisznek a felmelegedésben

Meglepő változást mutat a Pew Research Center frissen közzétett közvélemény-kutatása az amerikaiak éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjében. Látványosan csökkent ugyanis azok aránya, akik szerint alapos bizonyítékok utalnak arra, hogy a Föld éghajlata melegszik.

A Pew Research reprezentatív kutatása szerint drasztikusan csökkent azon amerikaiaknak az aránya, akik a globális felmelegedést tudományosan igazolt, aggasztó jelenségként értékelik. A felmérés szerint a 2006-os első adatfelvétel során mért 77 százalékról 2008-ra 71, majd 2009-re 57 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy vélik: egyértelmű bizonyítékok utalnak arra, hogy a Föld éghajlata melegszik.

Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya is, akik a jelenséget az emberi tevékenységhez kapcsolják, és akik komoly problémaként értékelik a kialakult helyzetet. Míg 2006-ban és 2008-ban a megkérdezettek 47, addig idén a válaszadók 36 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy globális felmelegedésért az emberi tevékenység tehető felelőssé - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A helyzetet rendkívül súlyos problémaként értékelők aránya a 2006-os 43 százalékról 35 százalékra, valamelyest aggasztó problémaként értékelők száma pedig 36-ról 30 százalékra esett vissza. Érdekes módon egyébként a tudományos érveket megkérdőjelező válaszadók harmada kétkedése ellenére úgy véli, az éghajlat megváltozása fontos, a politika által kezelendő probléma.

A generációs különbségeket tekintve a felnőtt, 30-49 év közötti korosztály körében csökkent a leglátványosabban az éghajlatváltozás jelenségét elfogadók aránya. Esetükben egy év alatt 19 százalékkal, a 2008-ban mért 74 százalékról 55 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik hisznek a felmelegedést igazoló tudományos bizonyítékokban. A 18-29 évesek körében 10 százalékos visszaesést tapasztaltak; a friss felmérés szerint a fiatalok 64 százaléka fogadja el tényként az éghajlatváltozást. Az 50 és 64 év közöttiek körében tavaly tízből még hét, idén tízből alig hat ember vélte úgy, hogy a jelenség igazolt. Végül a 65 év felettiek körében 14 százalékos csökkenés eredményeként, ma már csak minden második válaszadó látja bizonyítottnak a Föld légkörének melegedését.

A csökkenés az eltérő pártszimpátiával rendelkezők körében is egyértelműen kimutatható volt. 2006-ban a demokrata szavazók 91, az idei évben 75 százaléka vélte úgy, hogy a felmelegedés bizonyított tény. A republikánus választók körében 59 százalékról 35, a függetlenek esetében 79 százalékról 53 százalékra esett vissza az állítással egyetértők aránya.

Igény a változásra


Az általános szkepticizmus ellenére a megkérdezettek körében többen vannak a gázkibocsátást korlátozó intézkedések támogatói, mint az ellenzői. A felmérés szerint az amerikaiak fele akkor is támogatna egy, a gázkibocsátást korlátozó rendelet bevezetését, és a vállalatok a megengedettnél nagyobb kibocsátás esetén fizetésre kötelezését, ha mindez az energiaárak növekedését eredményezné. Ezzel szemben a megkérdezetteknek "csak" 39 százaléka ellenezné gázkibocsátási limitek bevezetését ilyen körülmények mellett.

Mindeközben, alig két hónappal az ENSZ koppenhágai klímakonferenciája előtt a válaszadók többsége (56 százalék) úgy vélte, az Egyesült Államoknak együtt kell működni a világ többi országával a klímaváltozás kezelésében. A megkérdezettek 32 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, Amerikának a saját kezelési rendszert kellene kidolgoznia.

Eltérő ügyek, eltérő gondolatok?

A kutatási eredményeket értékelő Michael Dimock, a Pew vezető munkatársa szerint a felmérésben tapasztalt csökkenés oka, hogy a közvélemény figyelme a gazdasági válság, valamint az Obama-adminisztráció által tervezett egészségügyi reform miatt elterelődött a globális felmelegedés témájáról.

Más szakértők ezzel szemben a klímaváltozást tagadók erős lobbi politikai tevékenységét, valamint a tudományos felmérések gyenge kommunikációját teszik felelőssé az érdektelenségéért.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Mit csinál a Mol árfolyama a gigaüzlet után?

Mit csinál a Mol árfolyama a gigaüzlet után?

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Tegnap nem nyitottak ki az amerikai tőzsdék, Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig egyre nagyobb esést láthatunk. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra érdemes ma odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar cég árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×