Címke: mta (343 cikk)

Elnököt is választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő közgyűlése, a tudós társaság legfőbb döntéshozó testülete immáron 188. alkalommal ül össze.

A grafén egy változata nanomérete ellenére világméretű problémát oldhat meg azzal, hogy képes kiszűrni a tengervíz sótartalmát, egyszerűen, gyorsan és talán olcsón. Laboratóriumban működik az eljárás, de kell még néhány év, amíg ipari méretekben is alkalmazhatják az eljárást - mondta Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének nanoszerkezetek csoportjának vezetője a Szigma - a holnap világa című magazinműsorban az InfoRádióban.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy véli, akár az országban dolgozó külföldi tudósok távozásához is vezethet, ha nem sikerül rendezni a CEU körül kirobbant konfliktust. Lovász László az InfoRádió Aréna című műsorában azt is elmondta, kulcsfontosságú a magyar szakemberek itthon tartása is.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Hogy mit lehet tenni a védelmükben? Erre válaszolnak a szakemberek egy tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Kevesen tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború utáni megújítása is Kodály Zoltán nevéhez fűződik. „Maga az épület is romokban hevert. Ez szimbolikusan is megmutatja azt, hogy a magyar tudományosság 1946-ban milyen állapotban volt. Ebből a romos állapotból kellett Kodálynak valamilyen módon kiemelnie a tudományos közösséget” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Dalos Anna zenetörténész, az MTA BTK zenetudományi intézetének kutatója.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levelet küldött az államfőnek a CEU ügyében, amelyet nehéz helyzetbe hoz a felsőoktatási törvény módosítása.

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt - közölte a tudományos akadémia.

Életének kilencvenedik évében Beverly Hillsben elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja – tájékoztatta Robert Aniszfeld, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet ügyvezető igazgatója Hargittai István akadémikust. Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.

Természetes jelenségnek nevezte az oktatási rendszer, illetve a tantárgyi programok tudományos indíttatású korrekcióját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke egy szerdai budapesti fórumon.

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton, és az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 centiméteres vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.

A Dunántúlon, 8 kilométer mélyen történt a rengés - írta a Privátbankár az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának közlésére hivatkozva.

Miért számíthatnak nagy nézettségre a bűnügyi hírek, és miért kedveljük a krimit? Hogyan és milyen eszközökkel kezdenek neki a nyomozók egy-egy bűneset feltárásának? Mi terelheti tévútra a nyomozást? Erről is beszélt előadásában Korinek László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa a Magyar Tudomány ünnepén.

Legyen a jelenleginél több női akadémikus - ezzel a céllal alakult meg a Magyar Tudományos Akadémián a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, amelynek tagjai úgy vélik, nem kötelező kvótákra lenne szükség, hanem arra, hogy több segítséget kapjanak a női kutatók – mondta Lamm Vanda akadémikus, a testület vezetője.

Rejtőzködő matektehetségeket keres gimnazisták - konkrétan a kilencedik osztályába járó diákok - között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja.

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az 1950-es évek, valamint az 1956 utáni megtorlás időszakának koncepciós büntetőügyei – ha nem is a korábbi legdurvább formában – később is folytatódtak. Ezek közé tartozott az az eset is, amikor Péter György, a KSH vezető matematikusa öngyilkos lett kórházi szobájában - idézte fel az 1969-ben történteket Pajcsics József nyugállományú rendőr dandártábornok, büntetőjogász a Magyar Tudomány ünnepén tartott előadásában.

A Magyar Tudományos Akadémia több nagy programot is elindított 2016-ban, amelyek az idén és a következő években is folytatódnak. A programok között szerepel tantárgypedagógiai kutatás, az ország vízgazdálkodását modernizáló Kvassay-terv tudományos alapjainak megteremtése, vagy éppen a most elkészült Humán Tudományok Kutatóháza - ezekről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

A genetikai mellett környezeti tényezők is szerepet játszhatnak az autizmus kialakulásában - hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásban. Sperlágh Beáta, a KOKI igazgatóhelyettese beszámolt arról is, egy új felfedezés szerint ha sikerül meggátolni egy receptor aktiválódását, az anya esetleges megbetegedése sem befolyásolja a magzat agyfejlődését.

A szigma-1 receptort eddig mint a központi idegrendszerben jelenlevő dajkafehérjét tartották számon, mely elsődlegesen a tanulásban, memóriában játszik szerepet. A Fekete Andrea által vezetett MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport most publikált eredményei szerint azonban ugyanez a receptor a vesében segíthet az akut szöveti károsodás, illetve a transzplantációval járó megrázkódtatások hatásának enyhítésében.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.