Kiváló tudományos műhelynek nevezte a CEU-t a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László szerint az intézménynek meg kell maradnia.

"Ez az intézmény nagyon nagy szolgálatot tesz az országnak azzal, hogy nagyrészt külföldi fiatalokat vonz Magyarországra, ők megismerkednek a magyar élettel, személyes és munkakapcsolataik lesznek, és ezzel

bekapcsolják Magyarországot a világba.

Egyébként a kormánynak is van egy általam nagyon támogatott programja, a Stipendium Hungaricum, amely ugyanezeket a célokat képviseli" - mondta Lovász László.

Az MTA elnöke a műsorban kérdésre válaszolva arról is beszélt, a CEU-ügy rendezését segítheti, hogy Palkovics László oktatási államtitkár szintén akadémikus.

"A tudósok általában nem viselik jól a feszült légkört,

mert nem kedvez az alkotásnak, az elmélyülésének, tehát fokozza  az esélyét annak, hogy elmennek tőlünk. Nem feltétlenül a CEU-ban dolgozók, hanem olyanok, akik az ilyen légkört nem szívesen viselik el, és a legjobb tudósoknak megvan az a lehetőségük, hogy elmenjenek külföldre kutatni. Ezt jó lenne elkerülni" - mondta az Akadémia elnöke.

Lovász László hozzátette: a tudomány függetlensége nagy részben biztosított, ugyanakkor szerinte mindig vannak szürke területek, ütközési pontok. Utóbbiak közé sorolta a társadalomtudományt és az oktatást.

Itthon kell tartani a kutatókat

A tudományos kutatás technikai feltételeinek biztosításán túl a szakemberek itthon tartását is fontosnak nevezte a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

"Olyan jövedelmet kellene biztosítanunk a kutatóknak, amely után

nem kényszerülnek arra, hogy külföldre menjenek"

- jelezte Lovász László, és hozzátette: a különböző európai uniós pályázatoknak köszönhetően sok – a kutatásokhoz szükséges – műszert be tudnak szerezni, a 21 nagy pályázatból 12-t Magyarország nyert el.

Az MTA elnöke a kísérleti orvostudományi kutatóintézetet, valamint a matematikai kutatásokat folytató Rényi Intézetet nevezte a legsikeresebbnek az Akadémia berkein belül. Új területek lehetnek ugyanakkor a vízügyi és a tantárgy-pedagógiai kutatások.

"Ezeek olyan, osztálytermekben végzett kutatások, amelyek arra irányulnak, hogyan lehet modern viszonyok között tanítani, mert ki kell próbálni különböző módszereket ahhoz, hogy bizonyítékot szerezzünk az alkalmazhatóságukról" - mondta az Akadémia első embere.

Lovász László az agyelszívással összefüggésben a tudósok körforgását hangsúlyozta.

"Nagyon fontos, hogy minél könnyebben tudjanak külföldi tudósok egy-két-három, vagy akár öt-tíz évig Magyarországon dolgozni, és az itteni kutatást ezzel gazdagítani" - fejezte ki a reményét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és hozzátette: egy-egy nyugat-európai vezető egyetemen az intézményben oktató tanárok fele nem az ottani országból származik. Lovász László inkább azt tartja problémának, hogy

egyre több fiatal már a középiskola után elhagyja az országot,

és nem lesz kapcsolata az itthoni tudományos élettel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!