A 2010-es évek elején Cseljabinszk térségében előkerült egy, a magyar őstörténet szempontjából izgalmas temető, ahova a rendszerváltás előtti hagyományokat felelevenítve, orosz-magyar expedíciókat indítottak a szakemberek – mondta el Türk Attila régész.

„A jelen ismereteink szerinti magyar etnogenezis térségének – a középső Volga- és a Káma-folyók vidéke, Baskíria, Tatárföld, a Dél-Urál és Dél-Nyugat Szibéria – friss régészeti leletanyagát néztük át.”

Egy több mint kétezer éves maradványról semmilyen tudomány nem tudja eldönteni, hogy magyar volt-e, magyar-gyanúsnak vagy -jellegűnek szokták nevezni – mondta a régész. Türk Attila hozzátette, a gyűjtés szempontja az a régészetileg fontos szempont, hogy a Kárpát-medence honfoglalás kori leleteihez hasonló legyen.

„Ezekről jó eséllyel feltételezzük, hogy a magyarok voltak, vagy a magyarságot is magában foglalták.

Olyan helyekre igyekszünk menni, ahol ilyen leleteket találunk, ezeket próbáljuk feltérképezni, összegyűjteni és modern, természettudományos vizsgálatokkal is elemezni.”

A népvándorlás korának régészeti leleteit tekintve a 70-es és 80-as években kialakult egy mainstreamnek tartott modell, ez szerepel a középiskolai tankönyvek nagy részében – mondta el Türk Attila. A magyar régészek arra a megállapításra jutottak, hogy a korábbi alapvető téziseket - például a honfoglalásról és az azt megelőző időkről - nem kell jelentős mértékben átalakítani, a mostani kutatások ugyanakkor újabb adatokkal szolgálnak a kor megértéséhez. Nincs ugyanis befejezett modell, minden egyes lelet vizsgálata módosíthatja kis mértékben a kialakult elméleteket.

„E szerint a magyar nyelv Krisztus előtt ezer körül kialakul az Urál keleti oldalán, Krisztus utáni hatodik században a magyarság elődei átköltöznek az Urál nyugati oldalára, a nyolc vagy inkább már úgy tűnik, hogy a kilencedik század első harmadában átkelnek a Volgán és megjelennek Kelet-Európában, és 895 környékén, illetve a friss eredmények szerint néhány évtizeddel korábban a magyarság egy része megjelent a Kárpát-medencében.”

Ez az elmélet napjainkban is tartható,

nem omlott össze, de nagyobb bizonyosságot ad, hogy a 70-es, 80-as években ezt egy vagy két régészeti lelettel lehetett alátámasztani, most már 15-20 is adódik egy-egy régióban – jelezte Türk Attila régész.

A teljes beszélgetést meghallgathatják kedden este hét órától az InfoRádióban.