2024. január elsejétől az önkormányzati terület a Belügyminisztériumtól átkerül az újonnan létrehozott Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy az átalakítás célja az, hogy az eddig is nagyon sikeres magyar fejlesztéspolitikát, amelynek egyes iparági fejlesztései révén például ma már Északkelet-Magyarországon is nagyon komoly növekedési pólusok jelentek, a jövőben a területi dimenzióval lehessen megerősíteni.

"Az új struktúrában a területi egyenlőtlenségek gyorsabb ütemű csökkentését tudjuk szolgálni, és ebben a területi dimenzióban az önkormányzatok, a kormányhivatalok, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás kulcsszerepet játszik. A jövőben a területfejlesztés döntő részben térségi területfejlesztés lesz. Az önkormányzatokkal partnerségben szeretnénk elmozdítani a fejlesztési logikát várostérségi, térségi vagy éppen nagytérségi logika felé, amikor adott esetben több településnek kell együtt a fejlesztési célkitűzéseit megfogalmazni és végrehajtani" – mondta a tárcavezető.

Arról is beszélt, hogy a jövőben a fejlesztéspolitika az úgynevezett funkcionális várostérségekre, mint például a megyeszékhelyek és a körülötte lévő településekre fókuszál majd, Példaként említette, hogy Budapestet és az agglomerációs övezete ma már nemcsak a fejlesztések, hanem a mindennapi élet szempontjából is nehezen értelmezhető már külön településekként, és erre a fejlesztéspolitikának is reagálnia kell. De ugyanilyen egységes térségként nevezte meg a Balatont vagy Tokaj-hegyalját.

"Három vármegye osztozik közigazgatásilag a Balaton területén, és ha még a vízügyi igazgatást, a környezetvédelmet is idevesszük, még bonyolultabb a kép, ugyanakkor mindenki a Balatont természetes egységként fogja föl, éppen ezért a fejlesztéspolitika is talán több hasznot hajt, ha megpróbálja szintén egységként kezelni ezt a térséget" – magyarázta Navracsics Tibor.

Budapest és az agglomeráció ügyében már előzetes egyeztetéseket is folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és életet szeretnének vinni abba a szemléletbe, hogy nem ér véget a közigazgatási határnál Budapest élete, és ahogyan a helyi járatok is kimennek az agglomerációs településekre, ugyanígy például a közszolgáltatások megtervezésénél,

a fejlesztési források elosztásánál Budapest nem csak a közigazgatási határain belül értelmezhető, hanem a többi településsel együtt.

A miniszter kiemelte, hogy ezt szolgálja részben a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács is, amely 2022 nyara óta működik ismét, és az új tárca reményei szerint a fejlesztésekben, a fejlesztési tervek elkészítésében nagyobb szerepet kap a jövőben.

Az új koncepció sikerességét Navracsics Tibor szerint csak hosszú távon lehet mérni, mert a változtatások eredménye csak évekkel később mutatkozik meg. Jó mérőszám lehet a területi egyenlőtlenségek csökkentése, mert ma az Európai Unió átlagához mérten Budapest a maga 156 százalékával kiemelkedik a magyar mezőnyből, míg az Észak-Alföld a 49 százalékával az egyik leginkább legnehezebben felzárkózó régiók közé tartozik. "Ha ez az olló egy kicsit tudna zárulni, akkor ez mindenképpen a siker jele lenne" – mondta a területfejlesztési miniszter.