eur:
393.29
usd:
362.76
bux:
73164.07
2024. július 24. szerda Kincső, Kinga
Résztvevők vonulnak a pedagógusok tervezett státusztörvénye elleni tüntetés vége után a Margit hídon át a Clark Ádám térre 2023. május 3-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Oktatás: kedden dönt az NVB az első öt népszavazási kérdésről, az újabbak még várnak

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egymást erősíthetik a kedden, hét magánszemély, diákok és tanárok által benyújtott, valamint a szakszervezet által még márciusban beadott országos népszavazási kezdeményezések. Előbbiben hét, utóbbiban öt oktatást érintő kérdés szerepel.

Március közepén oktatási kérdésekről nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás. Az ötkérdéses referendummal azt akarják elérni, hogy csökkenjenek a diákok terhei és legyen új szemléletű a tanterv. Az első akadályt vette a kezdeményezés, és május 3-án azt a választ kapták a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy május 9-én megtárgyalják az öt kérdést.

Szintén oktatási témájú az a kérdéssor, amelyet a szerdai diáktüntetés szervezői a megmozduláson ismertettek. Mint közölték, hat szervezet, a PDSZ, a Pedagógus Egység, a CKP, a CKA, az ADOM Diákmozgalom, valamint a Magyar Anyák Szervezete együtt szeretnék elérni, hogy referendumot írjanak ki. (A kérdéssort a cikk végén közöljük.)

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az InfoRádió megkeresésére elmondta: ennél a másik kezdeményezésnél is kell majd 60 nap, amíg a Nemzeti Választási Iroda megvizsgálja a beadványt a formai követelmények szempontjából. Ha ezen átmegy a dokumentum, akkor szerinte

június végén, július elején ez a hét kérdés is a Nemzeti Választási Bizottság elé kerülhet,

hogy a döntsön a hitelesítésről.

Ezután legalább kétszázezer érvényes támogató aláírást kell gyűjteniük a kezdeményezőknek – ennek birtokában, az alaptörvény 8. cikke szerint rendelheti el az országos népszavazást az Országgyűlés. Ha csak százezer aláírás jön össze, akkor a parlament eldöntheti, hogy elrendeli-e a népszavazást.

Gosztonyi Gábor az ő kérdéssoruk kapcsán megjegyezte: a szakszervezetek továbbra is azt követelik, hogy ha továbbra is ragaszkodik a kormány a státusztörvényhez, akkor semmilyen, a pedagógusoknak most meglévő jogát ne vehessék el. Mindazonáltal kijelentette: "Az Európai Unió is éles szemmel figyeli az új jogszabálytervezeteket, és határozottan jelezték a kormányzat felé, hogy a jelenlegi, március elején nyilvánosságra került, szövegszerű változatban sok olyan dolog szerepel, ami szembe megy az uniós alapértékekkel, és ezeket a passzusokat ki kell venni a szabályozásból." A szakember szerint ezért vetődik fel a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a státusztörvény, hiszen a jelenlegi jogrendszer is alkalmas az oktatásban dolgozók jogállásának szabályozására.

"De nem ez a legnagyobb problémája az oktatásnak, hanem az oktatásban dolgozók elfogadhatatlanul alacsony bére, a hihetetlen magas munkaterhek – nemcsak az oktatásban dolgozóké, hanem a diákoké is –, illetve olyan Nemzeti Alaptantervünk van, ami cseppet sem felel meg a 21. századi kihívásoknak" – sorolta a szakszervezeti alelnök.

Mint mondta, a friss népszavazási kérdéssor (az úgynevezett hétigenes szavazás) kiegészítheti az általuk felvetetteket, a diákok kérdéssora ugyanis némileg eltérő.

A diáktüntetés szervezőinek hét új népszavazási kérdése

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Íme a legnépszerűbb szakok - kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat

Íme a legnépszerűbb szakok - kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat szerda este, ezzel eldőlt, hogy az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. A központi ponthatárváró rendezvény Debrecenben volt, de Budapesten és számos más nagyvárosban is szerveztek hasonló Pont Ott Partit.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.25. csütörtök, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×