Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Résztvevők vonulnak a pedagógusok tervezett státusztörvénye elleni tüntetés vége után a Margit hídon át a Clark Ádám térre 2023. május 3-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Oktatás: kedden dönt az NVB az első öt népszavazási kérdésről, az újabbak még várnak

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egymást erősíthetik a kedden, hét magánszemély, diákok és tanárok által benyújtott, valamint a szakszervezet által még márciusban beadott országos népszavazási kezdeményezések. Előbbiben hét, utóbbiban öt oktatást érintő kérdés szerepel.

Március közepén oktatási kérdésekről nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás. Az ötkérdéses referendummal azt akarják elérni, hogy csökkenjenek a diákok terhei és legyen új szemléletű a tanterv. Az első akadályt vette a kezdeményezés, és május 3-án azt a választ kapták a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy május 9-én megtárgyalják az öt kérdést.

Szintén oktatási témájú az a kérdéssor, amelyet a szerdai diáktüntetés szervezői a megmozduláson ismertettek. Mint közölték, hat szervezet, a PDSZ, a Pedagógus Egység, a CKP, a CKA, az ADOM Diákmozgalom, valamint a Magyar Anyák Szervezete együtt szeretnék elérni, hogy referendumot írjanak ki. (A kérdéssort a cikk végén közöljük.)

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az InfoRádió megkeresésére elmondta: ennél a másik kezdeményezésnél is kell majd 60 nap, amíg a Nemzeti Választási Iroda megvizsgálja a beadványt a formai követelmények szempontjából. Ha ezen átmegy a dokumentum, akkor szerinte

június végén, július elején ez a hét kérdés is a Nemzeti Választási Bizottság elé kerülhet,

hogy a döntsön a hitelesítésről.

Ezután legalább kétszázezer érvényes támogató aláírást kell gyűjteniük a kezdeményezőknek – ennek birtokában, az alaptörvény 8. cikke szerint rendelheti el az országos népszavazást az Országgyűlés. Ha csak százezer aláírás jön össze, akkor a parlament eldöntheti, hogy elrendeli-e a népszavazást.

Gosztonyi Gábor az ő kérdéssoruk kapcsán megjegyezte: a szakszervezetek továbbra is azt követelik, hogy ha továbbra is ragaszkodik a kormány a státusztörvényhez, akkor semmilyen, a pedagógusoknak most meglévő jogát ne vehessék el. Mindazonáltal kijelentette: "Az Európai Unió is éles szemmel figyeli az új jogszabálytervezeteket, és határozottan jelezték a kormányzat felé, hogy a jelenlegi, március elején nyilvánosságra került, szövegszerű változatban sok olyan dolog szerepel, ami szembe megy az uniós alapértékekkel, és ezeket a passzusokat ki kell venni a szabályozásból." A szakember szerint ezért vetődik fel a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a státusztörvény, hiszen a jelenlegi jogrendszer is alkalmas az oktatásban dolgozók jogállásának szabályozására.

"De nem ez a legnagyobb problémája az oktatásnak, hanem az oktatásban dolgozók elfogadhatatlanul alacsony bére, a hihetetlen magas munkaterhek – nemcsak az oktatásban dolgozóké, hanem a diákoké is –, illetve olyan Nemzeti Alaptantervünk van, ami cseppet sem felel meg a 21. századi kihívásoknak" – sorolta a szakszervezeti alelnök.

Mint mondta, a friss népszavazási kérdéssor (az úgynevezett hétigenes szavazás) kiegészítheti az általuk felvetetteket, a diákok kérdéssora ugyanis némileg eltérő.

A diáktüntetés szervezőinek hét új népszavazási kérdése

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×