Jól lobbizott az új magyar légitársaság, az Aeroexpress, hiszen a kormány előkészítette az úszótalpas légi járművek működéséhez szükséges, eddig hiányzó jogszabályt. A tervezetet egy konkrét hidroplántípusra írták, ilyenje csak ennek a vállalatcsoportnak van Magyarországon. A cég résztulajdonosa, Somogyi-Tóth Dániel szerint ettől még a jogszabály "a magyar repülés bármelyik szereplőjének lehetőséget ad", nem rájuk lett szabva – írja a hvg.hu.

A lap arról számol be, hogy az elfogadásra váró kormányrendelet a Cessna U206F típust nevesíti mint amelyikhez igazítani kell a vízi leszállópályák paramétereit. A jogszabály-tervezet célja „az úszótalpas légijárművek működéséhez szükséges megfelelő jogszabályi környezet kialakítása”.

A Magyarország Légijármű Lajstroma listán

mindössze két Cessna U206F-et találunk, és csak az egyik, a HA-SEA lajstromjelű rendelkezik úszótalpakkal,

vagyis képes a vízre le- és onnan felszállni. A hidroplán tulajdonosa egy svájci cég, az Awenta Vertriebs GmbH., de az üzemeltetője az alig több mint kétéves Aeroexpress Kft., amelyet nem csak a névazonosság köt össze az Aeroexpress Zrt. néven bő egy éve létező, új magyar légitársasággal. Utóbbi Aeroexpress Regional márkanéven tavaly decemberben indította el menetrend szerinti Budapest–Kolozsvár járatát.

A légitársaság célja további Kárpát-medencei és regionális járatok indítása is, ehhez debreceni és marosvásárhelyi összeköttetések, valamint újabb célállomások bevonását is tervezik. Emellett Magyarországon belül is vannak üzleti lehetőségek, amelyeket kiaknáznának. Ilyen lehet a hidroplánnal végzett alkalmi vagy rendszeres légitaxi- és sétarepülés szolgáltatás, amelyhez eddig hiányoztak a hidroplánokra vonatkozó jogszabályi keretek, de a friss kormányrendelettel ez az akadály elhárul – jegyzi meg a portál.

A témával bő egy évvel ezelőtt az Infostart is foglalkozott:

A hvg.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy az Aeroexpress cégcsoport honlapján már elérhető a regionális személyszállítási tevékenységet lefedő Regional mellett a Seaplanes menüpont, ahol rögzítik: “Újjászületőben a magyar vízirepülés”. A Cessna hidroplánt tavaly júniusban a Balatonon, a Keszthelyi öbölben, előtte, februárban pedig a Dunán, Adonynál próbarepülésekkel és -leszállásokkal tesztelték.

A honlapon írtakból kiemelik, hogy „Magyarország vizein az 1937 óta egyáltalán nem szállt le magyar lajstromjelű hidroplán”.

Somogyi-Tóth Dániel a lapnak azt mondta, egy-egy bemutató következik, amit újabb gyakorlórepülések követhetnek, és „talán nyárra eljuthatunk oda, hogy a vízről felszállás semmihez nem hasonlítható élményét másoknak is megmutassuk”. Egyetlen, kis méretű, hatszemélyes repülőgépről van szó,

menetrendet biztos nem fog repülni, lesznek helyek az országban, ahol a hidroplán időről időre meg fog jelenni

– mondta. Azt várja, hogy inkább az élményt keresik majd ebben az emberek, nem az utazási lehetőséget. A sétarepülés ára szerinte talán most se lenne messze a 100 eurótól személyenként.