Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: YouTube/Aeropark Budapest

Évszázados álmából keltegetik a hazai vízirepülést – videó

Nagyjából egy évszázad után szállt le- és fel a Dunáról repülőgép Magyarországon február első hétvégéjén. Az Adony közelében végrehajtott próbarepülésről a gép kapitányát, Széchey Mártont kérdeztük.

Az ideiglenes egyedi engedéllyel végrehajtott, kétnapos próbarepülés azt volt hivatott demonstrálni, hogy a hidroplános repülés olyan tevékenység, ami jelenleg nincs tisztán, jól működően szabályozva Magyarországon, de – bár nyilván nem kockázatmentes, ahogyan egyik repülési ágazat sem – egy biztonságosnak tekinthető üzem, nyilatkozta megkeresésünkre Széchey Mártont Airbus-oktatókapitány.

A pilóta kiemelte: első körben azt szeretné kelérni, hogy ez a tevékenység legálisan, biztonságosan legyen űzhető hazánkban, de vannak további terveik is. A népszerűsítés után szeretnének oktatással is foglalkozni, megosztva másokkal is a hidroplánvezetési tudást, illetve szeretnék továbbadni a repülés élményét az utasoknak sétarepülések keretében – de ezek már inkább a közép- és hosszú távú terveik között szerepelnek. Egyelőre tehát a bemutatás és az oktatás lenne a cél – ismételte meg a szakember.

Megvan a maga technikája a Dunára való le- és felszállásnak

Széchey Márton kifejtette: felszállási és landolási irány meghatározott, miután hozzávetőlegesen a Duna vonalával párhuzamosan kellett ezeket végrehajtaniuk. A le- és felszállást, amennyire csak lehet, a széllel szemben kell végrehajtani, de ebben sokat segített, hogy a Duna az uralkodó széliránynak megfelelően fekszik. Számolniuk kellett továbbá azzal is, hogy a folyónak sodrása van, ami egyrészt hozzáadódik, illetve kivonódik a vízzel való érintkezés sebességéből, másrészt a víz sodrása a kikötésnél is felvet kérdéseket. A pilóta megjegyezte, próbált ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokat figyelembe venni, de igazság szerint azon túl, hogy mindenki sok szerencsét kívánt neki, nem nagyon tudtak a segítségére lenni. Így a mostani próbarepülések során gyűjtött tapasztalatokat igyekszik majd megosztani a szakmával.

A szakember arra is kitért, hogy a vízi repülésnél problémát jelenthet, ha túl nagyok a hullámok, de az sem igazán biztonságos, ha egyáltalán nincsenek. Teljes szélcsendben ugyanis – amikor hajózási nyelven „olajos” a vízfelszín – nagyon nehéz vagy szinte nem is lehet megbecsülni a repülő magasságát, illetve a felületi feszültség is nagyobb, következésképp még nehezebb a hidroplánnal elemelkedni a vízről – de persze a megfelelő technikával, módszerrel ez áthidalható. Ha viszont a hullámzás túlontúl nagy, akkor a repülési tevékenységet be kell fejezni arra az időszakra. Széchey Márton elmondása szerint utóbbi a Dunán kevésbé jelent gondot, de ha mondjuk a Balatonon is tevékenykednének, ott már sokkal inkább figyelembe kellene venniük ezt. Például egy erős északnyugati szél esetében a déli parton kizárt a le- és felszállás.

Magyarországon a vízirepülés aranykora 99 évvel ezelőttre datálható, amikor az Aeroexpress Rt. megkezdte működését. A hajdani vállalat tudatosan hidroplánokkal szeretett volna kereskedelmi tevékenységet folytatni, de ezt csak részsiker koronázta, különösen a trianon utáni időszak nehézségeit figyelembe véve. A 30-as években aztán ismét feltűnt egy hidroplán a magyar vizeken még a világháború előtt, de azóta semmi. Tehát egy közel egy évszázada nem létező, de különleges és speciális magyar repülési formát szeretnénk visszahozni – fogalmazott Széchey Márton, aki küldetésének érzi ezt a feladatot.

Az 1920-as évek környékén – ekkor nyílt a Gellért Szálló is – a Szabadság-híd budai hídfőjénél, a hotel előtt 1926-ig forgalmas hajó- és hidroplánkikötő is volt. Ilyen volt a hidroplán-állomás a Gellért előtt 1925-ben. (Forrás: Fortepan/Weygand Tibor)
Az 1920-as évek környékén – ekkor nyílt a Gellért Szálló is – a Szabadság-híd budai hídfőjénél, a hotel előtt 1926-ig forgalmas hajó- és hidroplánkikötő is volt. Ilyen volt a hidroplán-állomás a Gellért előtt 1925-ben. (Forrás: Fortepan/Weygand Tibor)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×