Az ideiglenes egyedi engedéllyel végrehajtott, kétnapos próbarepülés azt volt hivatott demonstrálni, hogy a hidroplános repülés olyan tevékenység, ami jelenleg nincs tisztán, jól működően szabályozva Magyarországon, de – bár nyilván nem kockázatmentes, ahogyan egyik repülési ágazat sem – egy biztonságosnak tekinthető üzem, nyilatkozta megkeresésünkre Széchey Mártont Airbus-oktatókapitány.

A pilóta kiemelte: első körben azt szeretné kelérni, hogy ez a tevékenység legálisan, biztonságosan legyen űzhető hazánkban, de vannak további terveik is. A népszerűsítés után szeretnének oktatással is foglalkozni, megosztva másokkal is a hidroplánvezetési tudást, illetve szeretnék továbbadni a repülés élményét az utasoknak sétarepülések keretében – de ezek már inkább a közép- és hosszú távú terveik között szerepelnek. Egyelőre tehát a bemutatás és az oktatás lenne a cél – ismételte meg a szakember.

Megvan a maga technikája a Dunára való le- és felszállásnak

Széchey Márton kifejtette: felszállási és landolási irány meghatározott, miután hozzávetőlegesen a Duna vonalával párhuzamosan kellett ezeket végrehajtaniuk. A le- és felszállást, amennyire csak lehet, a széllel szemben kell végrehajtani, de ebben sokat segített, hogy a Duna az uralkodó széliránynak megfelelően fekszik. Számolniuk kellett továbbá azzal is, hogy a folyónak sodrása van, ami egyrészt hozzáadódik, illetve kivonódik a vízzel való érintkezés sebességéből, másrészt a víz sodrása a kikötésnél is felvet kérdéseket. A pilóta megjegyezte, próbált ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokat figyelembe venni, de igazság szerint azon túl, hogy mindenki sok szerencsét kívánt neki, nem nagyon tudtak a segítségére lenni. Így a mostani próbarepülések során gyűjtött tapasztalatokat igyekszik majd megosztani a szakmával.

A szakember arra is kitért, hogy a vízi repülésnél problémát jelenthet, ha túl nagyok a hullámok, de az sem igazán biztonságos, ha egyáltalán nincsenek. Teljes szélcsendben ugyanis – amikor hajózási nyelven „olajos” a vízfelszín – nagyon nehéz vagy szinte nem is lehet megbecsülni a repülő magasságát, illetve a felületi feszültség is nagyobb, következésképp még nehezebb a hidroplánnal elemelkedni a vízről – de persze a megfelelő technikával, módszerrel ez áthidalható. Ha viszont a hullámzás túlontúl nagy, akkor a repülési tevékenységet be kell fejezni arra az időszakra. Széchey Márton elmondása szerint utóbbi a Dunán kevésbé jelent gondot, de ha mondjuk a Balatonon is tevékenykednének, ott már sokkal inkább figyelembe kellene venniük ezt. Például egy erős északnyugati szél esetében a déli parton kizárt a le- és felszállás.

Magyarországon a vízirepülés aranykora 99 évvel ezelőttre datálható, amikor az Aeroexpress Rt. megkezdte működését. A hajdani vállalat tudatosan hidroplánokkal szeretett volna kereskedelmi tevékenységet folytatni, de ezt csak részsiker koronázta, különösen a trianon utáni időszak nehézségeit figyelembe véve. A 30-as években aztán ismét feltűnt egy hidroplán a magyar vizeken még a világháború előtt, de azóta semmi. Tehát egy közel egy évszázada nem létező, de különleges és speciális magyar repülési formát szeretnénk visszahozni – fogalmazott Széchey Márton, aki küldetésének érzi ezt a feladatot.