eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira válaszol az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján, 2023. február 27-én. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor az akkumulátorgyárakról: a beruházásoknak van egy rendje

Azonnali kérdéseket intézhettek a miniszterelnökhöz a képviselők az Országgyűlésben.

Az ország természeti értékeinek védelméről is kérdezték a miniszterelnököt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában; Orbán Viktor azt ígérte: a kormány olyan törvényjavaslatot terjeszt majd be, ami megpróbál az eddiginél jobb arányokat létrehozni a barnamezős és a zöldmezős beruházások tekintetében. A nemzeti konzultációról, az ársapkákról és a végrehajtókról is kérdezték az ellenzéki pártok a miniszterelnököt.

DK: nem a szankciók miatt van ilyen infláció

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy Magyarországon hatalmas az infláció, az élelmiszerárak jelentősen emelkedtek, az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben. Nagyon speciálisak a szankciók, ha csak Magyarországon lökik meg ennyire az inflációt - fogalmazott.

Kijelentette, a miniszterelnök hazudik, amikor azt mondja, hogy a szankciók miatt van infláció, nincs szankciós infláció, hanem "orbáni infláció" van. Mikor látja be a kormányfő, hogy nem képes kezelni az elszabadult inflációt, hogy le kellene mondania? - kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt, azt mondani, hogy a magyar kormány felelős az inflációért, tájékozatlanságra és közgazdasági műveletlenségre utal, az inflációnak ugyanis az az oka, hogy egész Európában elszabadultak az árak, mert Európa úgy döntött, szankciókat vezet be Oroszország ellen, így drága energiával kell ellátni az EU-t. A helyzetet súlyosbítja Magyarország kitettsége - tette hozzá.

Hozzátette, az a kérdés, hogy a kormány mit tesz, azt pedig délután bemutatta a Tisztelt Háznak.

Arató Gergely erre azt mondta: válaszában a miniszterelnök kifogásokat mondott, a kormány képtelen kezelni a helyzetet, rossz gazdaságpolitikát folytat.

Viszonválaszában a kormányfő kijelentette: a gazdaságpolitika rendben van, az energetikapolitikát kell hozzáigazítani ahhoz a helyzethez, amely Európában van, ami pedig a szankciók miatt alakult ki.

Momentum: hazugság a nemzeti konzultáció

Bedő Dávid (Momentum) egy "egyszerű matekpéldát" mondott a miniszterelnöknek: ha odamegy az utcán száz emberhez, hogy kérnek-e narancsot, és 18 akar, de a maradék nem válaszol, az emberek hány százaléka kér narancsot?

Orbán Viktor úgy válaszolt: minden hasonló gyermekded kérdéssel szívesen várja az irodájába a képviselőt.

Bedő Dávid erre közölte: a kormány több milliárd forintot költött a nemzeti konzultációra, amelyet csak a választópolgárok 18 százaléka töltött ki. A képviselő hazugságnak nevezte a nemzeti konzultációt.

Orbán Viktor azt mondta: a nemzeti konzultációban több mint egymillió ember vett részt, és a fontos kérdésekben a kormány hasonló konzultációt fog indítani a jövőben is.

MSZP: fenn kell tartani az élelmiszerárstopot

Harangozó Tamás (MSZP) a rezsicsökkentés átalakítása mellett arról beszélt, hogy az árstopokat fenn kell tartani, sőt ki kell terjeszteni más termékekre is, de csak akkor, ha a kormány hajlandó lemondani a mostani adóztatási szintről.

Orbán Viktor kifejtette: ha az átlagfogyasztásig nem támogatná a kormányt az energiafogyasztást, Magyarországnak a legsúlyosabb szociális katasztrófával kellene szembenéznie. A rezsicsökkentés jó intézményrendszer, és egy jó eszközrendszert nem kritizálni kellene, hanem inkább erősíteni - jelentette ki.

Kitért rá: az ársapkákat nem lehet kivezetni addig, amíg az infláció érezhetően és hosszabb távon is biztatóan csökkenni nem kezd. Ha pedig az áfát csökkentik, az így keletkező megtakarítás nem árcsökkenés formájában a vásárlókhoz, hanem a kereskedőkhöz kerül - mondta.

Harangozó Tamás elmondta: emelkedtek az energiaárak a KSH adatai szerint. Az áfacsökkentésre pedig a hatósági árnál érintett termékeknél lenne szükség - tette hozzá.

A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy a háztartások 67 százaléka az áram esetében és 78 százaléka a gáz esetében csak rezsicsökkentett árat fizet.

Jobbik: ilyen hosszan nincs helyük az ársapkáknak

Lukács László György (Jobbik) szerint "a kommunista stílusú" árstopok hiánygazdaságot okoztak, ráadásul ezek beépültek más termékek árába, azaz az intézkedés "tüzelte az inflációt". Hozzátette: az árstopok a legkisebb boltokat hozták a legnehezebb helyzetbe.

Közölte, egy normális országban ilyen hosszan nincs helyük az ársapkáknak.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem főszabály az állami beavatkozás politikája, az a jó, ha a gazdaság saját logikája szerint tud működni és az állam csak akkor avatkozik be, ha feltétlenül szükséges.

Úgy folytatta, van, amikor a beavatkozás elkerülhetetlen, minél inkább rossz a helyzet, annál konkrétabban és célzottabban kell beavatkozni.

A miniszterelnök vitatta, hogy a kormányzati intézkedések hiányhoz vezettek. Hozzátette: a kormány kisegítő szabályokat hozott, amelyekkel a kereskedőket rá tudta szorítani, hogy mégis csak tartsanak bizonyos termékeket a boltban. Az "átkosban" a hiány nem ilyen volt - jegyezte meg.

Közölte azt is, hogy a kormány idén nyolcmilliárd forint működési támogatást biztosít azoknak a kisboltoknak, amelyeknek nehézséget okoz az ársapka.

Orbán Viktor elmondta, a kormány meghozta az infláció csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, és azt várja, hogy a következő hónapokban ezeknek hatása lesz, így ha az infláció tartósan csökkenő pályára áll, ki lehet vezetni az ársapkákat.

Mi Hazánk: legyen nonprofit a végrehajtás

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, a kormánynak mindig van pénze arra, hogy a leggazdagabb globális nagyvállalatokat "megtámogassa" az adófizetők pénzéből, példaként CATL akkumulátorgyártót említette. Emellett azonban kiépült egy olyan sarcoló rendszer, amely az utolsó fillérjét is elveszi a magyar embereknek - tette hozzá.

Szerinte ez a 30-35 éve kiépült rendszer teljesedett ki a "végrehajtói maffia" ügyében. Azt javasolta, hogy legyen nonprofit a végrehajtás.

Azt is tudakolta, mit tett a kormány, hogy kivizsgálja a végrehajtói kar visszaéléseit. Szorgalmazta azt is, segítség meg a devizahiteleseket.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a végrehajtói rendszer átalakításával kapcsolatban szívesen fogadnak minden javaslatot és azokat meg fogják fontolni.

Beszélt arról is, hogy külföldi nagyberuházások támogatása Magyarországon átlátható rendszerben történik. Ez az összeg, amelyet erre a célra fordítanak, nagyságrendekkel kisebb annál, mint amit a magyar kis- és közepes vállalkozások megsegítésére fordítanak - mutatott rá.

Közölte, azokon a területeken, ahol a magyar vállalkozások képesek világszínvonalon teljesíteni és kiszolgálni a magyar gazdaságot, ott külföldiekre sem nagyon tart igényt az ország, ezért van az, hogy visszavásároltak cégeket.

Orbán Viktor elmondta, ilyen külföldi beruházásokra szüksége van Magyarországnak, azokért verseny is van az országok között.

A törvények betartásával kapcsolatban kijelentette: "mindegy, hogy valaki miniszter vagy államtitkár, horribile dictu miniszterelnök, a törvényeket mindenkinek be kell tartania".

Párbeszéd: miért szárítják ki az országot?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) véleménye szerint a kormánypártok "magasról tesznek" a családok és a gyermekek jövőjére, mert gond nélkül feláldozzák Magyarország vizeit és termőföldjeit, odadobják azokat a külföldi multiknak. A lényeg, hogy a kormánypártiak és üzletfeleik megtömhessék a zsebüket - tette hozzá.

Közölte, a Debrecen mellé tervezett akkumulátorgyárért a legjobb minőségű termőföldeket áldozták fel. Ezen gyárak miatt egytizedével akarják növelni az ország vízfelhasználását, ami egymillió ember vízigényét jelenti, miközben Magyarországon is klímaválság van, az Alföld talajvízszintje folyamatosan süllyed, az aszály egyre súlyosabb - sorolta a problémákat, szóvá téve a környezetvédelmi hatóságok leépítését is.

Miért betonozzák le a legjobb magyar termőföldeket, szárítják ki szándékosan a fél országot? - kérdezte az elektromobilitás legszennyezőbb ágának nevezve az akkumulátorgyártást.

Orbán Viktor azt mondta, osztja a képviselő aggódását a természeti erőforrásokkal kapcsolatban, de közölte: rémhírterjesztés az, amit a Párbeszéd politikusa mondott.

A kormányfő kifejtette, Magyarországon a beruházásoknak van egy rendje, egy beruházást csak a hatályos jogszabályok betartásával lehet Magyarországon megvalósítani. Hozzátette: ezek a jogszabályok tartalmaznak környezetvédelmi és biztonsági előírásokat is, amelyeket az államigazgatásnak be kell tartatni és be is tartat a beruházóval.

A kormányfő elmondta, átalakul az autógyártás, elektromos autókat, illetve azok alkatrészeit fogják a jövőben gyártani. Ahol ezeket a gyárakat felépítik, ott lesznek a munkahelyek. Ha Magyarország nem tud az elektromos autók gyártásában szerepet játszani, több százezer, a régi autógyártásban dolgozó ember veszítheti el munkáját - érvelt.

Azt mondta, Magyarországon senki sem veszélyezteti a vízvagyont, semmilyen ipari beruházás nem jöhet létre, amelyre nem vonatkoznának világos és egyértelmű szabályok. Felhívta arra a figyelmet, hogy a zöld szempontból példának tekinthető Németország 14 akkumulátorgyárat fog építeni a közeljövőben.

LMP: a jövő generációnak nem érdeke az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítése

Csárdi Antal (LMP) is az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban vonta kérdőre a miniszterelnököt, azt hangsúlyozva, hogy értékes termőföldeket áldoznak föl a külföldi gyárak érdekében, és elpazarolják a hazai víztartalékokat. A jövő nemzedékek érdekeit mikor veszi figyelembe a kormány? - kérdezte.

Orbán Viktor a termőföldvédelemmel egyetértett, jelezve, meg kell védeni mindent, ami megvédhető, "egyetlen négyzetmétert sem szabad feleslegesen feláldozni", ugyanakkor mindennek meg kell történnie út, vasút és gyárépítés tekintetében, amire szüksége van Magyarországnak. Közölte: a kormány most terjeszt majd be egy törvényjavaslatot, ami megpróbál az eddiginél jobb arányokat létrehozni abban az ügyben, hogy több legyen a barnamezős, azaz a már korábban művelés alól kivont területeken létrejövő új ipari beruházás, mint a zöldmezős.

Azt is hangsúlyozta: ma akkumulátorgyárak működnek Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban, és a 27 uniós tagállam felében lesz olyan gyár, amelyik kifejezetten lítium ionos akkumulátorokat fog gyártani, Máltát és Ciprust kivéve pedig minden tagállam valamilyen módon részt fog venni az értékláncban.

Az éghajlatváltozás eredményeképpen a Kárpát-medence kiszáradóban van, amiről nem az Orbán-kormány tehet, az a felelősség viszont a jelenlegi kabineté, hogy odafigyel-e a kiszáradóban levő Kárpát-medencére - reagált Csárdi Antal, aki szerint a jövő generációnak nem érdeke, hogy az akkumulátort gyártó cégek itt okozzanak környezetterhelést.

A miniszterelnök viszonválaszában kiemelte: különbséget kell tenni a rémhírterjesztés és az emberek indokolt félelme között, és az utóbbira világos, egyenes választ kell adni. "Nem igaz, hogy kiszárítjuk a Kárpát-medencét, nem igaz, hogy olyan mennyiségű vizet használunk föl, amely tönkreteszi az adott élőhelyeket" - jelentette ki. Hozzátette: a magyar államnak "kutya kötelessége", hogy ezeket a válaszokat megadja, és a kormány ezt higgadt és nyugodt módon ezután is meg fogja tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×