Infostart.hu
eur:
358.79
usd:
305.32
bux:
135899.33
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Egy ápoló a koronavírusos betegek számára kialakított osztályon a bukaresti Marius Nasta Tüdőkórházban 2021. október 6-án. Romániában az elmúlt 24 órában 14 ezernél is több új megbetegedést regisztráltak és 331-en haltak bele a betegség szövődményeibe, ami a legtöbb a vírus megjelenése óta.
Nyitókép: MTI/AP/Andreea Alexandru

Egészségügyi béremelés: az ápolók a kormánydöntés után is csak számolgatnak

Két lépcsőben emelik az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bérét, így a kormány tervei szerint 2024 márciusára az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri majd az orvosi átlagbér 37 százalékát, ám hogy konkrétan hány százalékos emelkedés várható, azt az ápolók csak találgatják.

"Az egy előremutató és jó döntés lesz" – mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár karácsony előtt, a Magyar Orvosi Kamarával folytatott egyeztetésen, amikor elárulta, hogy a kabinet döntött az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről. Az erről szóló kormányhatározat karácsony után jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint két lépcsőben emelik a béreket: először 2023. július 1-jén, majd 2024. március 1-jén. A tervek szerint 2024 márciusára így az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri majd az orvosi átlagbér 37 százalékát.

A határozat előírja a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon az ápolók 2023-as béremeléséhez szükséges 41,5 milliárd, valamint az egészségügyben dolgozók béremeléséhez szükséges 8,4 milliárd forint biztosításáról.

Csak becslések vannak

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az InfoRádiónak azt mondta, jelenleg csupán ennyi a konkrét információ, az emelésről további részletek nem ismertek. Számításaik szerint az ápolók összesen 33-55 százalékos béremelést kaphatnak két év alatt.

Soós Adrianna a bérrendezésre szánt 41,5 milliárd forintból arra következtet, hogy idén összesen 10 százalékos emelést kaphatnak.

"Ám mivel az első félévben a jelenlegi ismeretek szerint 25 százalék körüli infláció várható, az élelmiszereknél pedig talán még nagyobb, ez jelentős reálbércsökkenést fog okozni

az egészségügyi dolgozóknál. Ha erre a béremelésre nem januártól, hanem egy későbbi időpontban kerül sor, akkor nemhogy csökken az orvosi bérekhez mért távolság, hanem jellemzően nőni fog, hiszen az orvosi béreket január 1-jén már emelték" – mondta Soós Adrianna, és azt is megjegyezte: az unió más tagállamaiban az ápolók az orvosok átlagbérének legalább 45-50 százalékát keresik, ezért egy hosszabb távú béremelési programra is szükség lenne. Azt ugyanakkor örömtelinek nevezte a szakszervezeti elnök, hogy végül az egészségügyi intézményekben dolgozó műszaki-gazdasági munkatársak is kaphatnak fizetésemelést.

Korábban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen az egészségügyi szakdolgozók béremelése, és kritikusan fontos, hogy most az év elején az ápolói béremelés kövesse az orvosokét. A Magyar Orvosi Kamara is régóta sürgeti az ápolók bérrendezését.

Január 1-jétől a korábbi megállapodás értelmében 11 százalékkal emelkedik az orvosok bére. Az egészségügyi törvény decemberben elfogadott módosítása szerint az orvosok fizetése teljesítményüktől függően további 40 százalékkal nőhet, de 20 százalékkal csökkenhet is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

A magyar mezőgazdaság 2026-os szezonja már május elején egyszerre két oldalról került nyomás alá: a rendkívül száraz tavasz mellett az első napokban érkező, szokatlanul erős fagy tovább rontotta a kilátásokat. Az április 30-i agrometeorológiai helyzetkép szerint az ország mintegy kétharmadában már legalább közepes aszály alakult ki, és több térségben a nagyfokú aszály foltjai is megjelentek. A csapadékhiány számszerűen is drámai: áprilisban országosan átlagosan mindössze 10 milliméter eső hullott, egyes helyeken 4,7 milliméter; miközben a 30 napos hiány 25–45 milliméter, a 90 napos deficit pedig helyenként 70 milliméter körül alakul. Ennek következményeként az őszi vetések fejlődése megtorpant, a tavaszi vetésű kultúráknál pedig már a kelés is nehézkes, így a terméspotenciál romlása korán beépülhet a szezonba. A témában Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója volt hétfőn a Checklist vendége (a 14. perctől).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×