Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az oktatás fejlesztéséért, a pedagógusok megbecsüléséért szervezett, a Diákok a tanárokért Facebook-csoport által jegyzett demonstráció résztvevői Budapesten a Szent István téren 2022. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

PSZ: tízezer tanár sztrájkol ma

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, a magyar közoktatás összeomlott. Csütörtökön újabb, „összehangolt” tiltakozási akciósorozatot indítottak a pedagógusok és a diákok.

Újabb kiemelt pedagógussztrájknap kezdődött csütörtök reggel, de ülősztrájkkal, virrasztással szülők, diákok is csatlakoznak a tiltakozásokhoz. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arra számít, hogy nagyjából tízezer pedagógus szünteti be a munkát.

„Ez a mai akció egy sorozat része. Márciusban határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk azért, mert úgy ítéljük meg, hogy

a magyar közoktatás nem az összeomlás szélén áll, hanem összeomlott,

és ezt akciók sorozatával próbáljuk nyilvánosságra hozni, hogy a társadalom valamennyi tagja tudjon róla. Nemcsak a kollégák, hanem a diákok és a szülők is részt vesznek ebben a mai, nagyon összehangolt akciósorozatban” – mondta érdeklődésünkre a PSZ elnöke.

Arra számít, hogy tízezer fölött lesz a sztrájkoló tanárok száma, de pontos számot majd csak utólag fog tudni mondani, mert akkor jelentik le a kollégák a létszámot.

Meg van arról győződve, hogy a szakszervezetek mindent előkészítettek, fontosnak tartja, hogy jogszerű legyen a sztrájk, hiszen az az alaptörvény rögzített jog, így lehet kifejezni az elégedetlenséget azzal a rendszerrel szemben, amely nem biztosítja a gyerekeknek a minőségi oktatáshoz való jogot.

Kiemelte, hogy igen beszorított és ellehetetlenített állapotban vannak a sztrájkolni akarók. (Ezzel arra utalhatott, hogy májusban módosították a sztrájktörvényt, eszerint pedagógussztrájk idején minden óvodában és iskolában biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, a csoportokat nem lehet összevonni, a tanórák felét, egyes esetekben az összeset meg kell tartani, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok foglalkozásait ugyanúgy meg kell tartani, mintha nem lenne sztrájk. A szakszervezetek szerint ez a törvény láthatatlanná teszi a sztrájkot. Ráadásul a sztrájkoló nem kap fizetést a munkabeszüntetés idejére, viszont a törvény munkára kötelezi, így lényegében ingyen dolgozik, ezért is fordul sok pedagógus a polgári engedetlenség eszközéhez.)

A szülők segítségét is fontosnak tartotta megemlíteni Szabó Zsuzsa, a támogatásukkal lehetett sok esetben jogszerű sztrájkot tartani. A segítség konkrétan azt jelenti, hogy sztrájk idején nem viszik be a gyereket, mert így legalább felügyeletet nem kell biztosítani és az órák ötven százalékának megtartása is egyszerűbb.

„Nem a pedagógusok béremeléséről szól a történet”

– húzta alá "csupa nagybetűvel" . Úgy látja, hogy ezt a szülők és a diákok is tudják.

Azzal kapcsolatban, hogy ha nem sikerül jogszerű sztrájkot folytatni, akkor marad a polgári engedetlenség, azt mondta Szabó Zsuzsa, hogy gyakorlatilag nem maradt más út, mint ez a tudatos munkavállalói magatartás, amikor mindenki tudja, hogy ez nem jogszerű, de nincs más eszköze a pedagógusnak, hogy kifejezze az elégedetlenségét.

„Ennek viszont következményei lehettek, erre felhívtuk a figyelmét mindenkinek. Ez be is következett, mert most már öt meg nyolc kollégámat küldte el a miniszter nagyon határozott lépéssel, hogy megfélemlítse a többieket. De nem lehet őket megfélemlíteni. Oly mértékű az elkeseredés, oly mértékű a lehetetlen állapotnak a mindennapjait megélni, hogy a kollégáink folytatják ezt a módszert is. Mindent, ülősztrájk, álló sztrájk, polgári engedetlenség, élőlánc, a fiatalok az utcán vannak, virrasztanak” – mutatta be a helyzetet a szakszervezeti elnök.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

pénteken az MTVA előtt folytatják a tiltakozásukat a diákok, azt szeretnék elérni, hogy a köztévé számoljon be az oktatás helyzetéről.

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban elmondta, hogy mindössze annyit tudnak, hogy a kormány tárgyal az unióval (a kormány az EU-s pénzek érkezéséhez kötötte a béremelést).

Szabó Zsuzsa szomorú helyzet- és jövőképet festett: „Azt gondolom, hogy

a magyar oktatás helyzetét nem kívülről kellene megoldani,

hanem a kormánynak a költségvetésből kellett volna beterveznie még jóval korábban. 16 ezer tanár, ha nem több hiányzik most, ebben a pillanatban a rendszerből, nap mint nap mondanak fel kollégák, és hagyják el a pályát ötösével egy-egy iskolából. Nagy a veszély, mert öt éven belül 22 ezer kolléga fog hiányozni. Ez azt prognosztizálja, hogy teljesen összeomlik a rendszer, nem lesz szakos tanár, aki teljes mélységben tudná az adott tantárgyat tanítani a gyerekeknek.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×