Ukrajna szerte 11-en haltak meg és 87-en sebesültek meg a reggeli orosz rakétatámadásokban. A legtöbb becsapódás a főváros központjában volt, ott 6-an vesztették életüket, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint. Oroszország 84 rakétával támadta Ukrajna területét. Az ukrán fegyveres erők főparancsnokának közlése szerint az ukrán légvédelem 56 ellenséges fegyvert megsemmisített. Hozzátette, hogy Oroszország harci drónokat is bevetett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája volt. Úgy vélte: a támadást szándékosan időzítették a reggeli csúcsforgalom idejére, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák.

Vlagyimir Putyin elnök megerősítette: Oroszország mért csapást ukrán katonai vezetési pontokra, valamint kommunikációs és energetikai létesítményekre. A biztonsági tanács ülésén az orosz elnök kijelentette, hogy a támadás válasz volt a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak. Mint fogalmazott a válaszlépések méretüket tekintve arányban állnak majd azzal a fenyegetéssel, amelyet a támadások Oroszország számára jelentenek.

Az Európai Bizottság elítélte az ukrán városokra mért orosz rakétatámadásokat. A testület szóvivője szerint a civil áldozatokat követelő orosz rakétatámadások háborús bűncselekménynek minősülnek. Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében azt írta, hogy az unió további katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a G7 országai is meg fogják vitatni a mostani orosz rakétatámadások következményeit. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a támadás újabb elfogadhatatlan háborús eszkalációt jelent.

Ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac - jelentette ki a kormányfő Berlinben, a magyar-német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A magyar miniszterelnök Olaf Scholz német kancellár mellett annak elődjével, Angela Merkellel, valamint a német üzleti élet képviselőivel is találkozott Berlinben. A részletekről egyelőre nincsenek információk.

Az energiabiztonság szempontjából is fontosnak nevezte a német-magyar együttműködést a külgazdaság és külügyminiszter. Szijjártó Péter Berlinben azt mondta: több német cég is részt vesz majd a paksi atomerőmű bővítésében. A tárcavezető ismét kritikus kérdésnek nevezte az energiaellátás biztonságát, kiemelve, hogy Magyarország esetében ezt a paksi bővítés fogja hosszú távon biztosítani. Mint mondta: az új reaktorblokkok irányítástechnikáját egy német-francia konzorcium szállítja majd, alapvetően a Siemens vezetésével. Ezzel kapcsolatban pedig üdvözölte, hogy az Európai Unió legújabb szankciói sem vonatkoznak a nukleáris fejlesztésekre, építkezésekre, így az érintett vállalatok részt tudnak venni a paksi bővítésben.

Zavartalanul zajlik a tűzifaprogram az országban, minden erdőgazdaság erejét megfeszítve azon dolgozik, hogy kielégítse a lakossági igényeket – mondta az agrárminiszter. Nagy István ugyanakkor jelezte: az egyes erdőgazdaságok eltérő nyomás alatt vannak, ezért a tárca úgy döntött, hogy az eltérő igénybevételű területekre munkatársakat, gépeket csoportosít át, hogy növelni tudja a fakitermelést. A miniszter jelezte: több mint 23 és fél ezer köbméter fa érkezik meg a napokban a különböző átrakó helyekre, hogy zökkenőmentesen ki tudják szolgálni az embereket.

A zöld fordulatról tartana nemzeti konzultációt az LMP. Az ellenzéki párt szerint az energiaválsággal kapcsolatban olyan intézkedésekről kellene megkérdezni az embereket, amelyek segítenek megszabadítani az országot a fosszilis energiától. Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: az energiaválságot nem a szankciók okozzák, hanem függőségünk az import fosszilis energiától. Ezért minden olyan intézkedés fokozza a válságot, amely nem csökkenti, hanem erősíti ezen függésünket.

Üzemanyaghiány fenyeget Franciaországban az olajfinomítók folytatódó sztrájkja miatt. A párizsi kormány egyre növekvő nyomása ellenére sem kezdődtek meg a tárgyalások a TotalEnergies és a francia olajipari vállalat finomítóiban munkabeszüntetést szervező szakszervezet között. A fizetésemelést követelő sztrájk két héttel ezelőtt kezdődött, s a hétvége óta az ország egyes részein üzemanyaghiány alakult ki a töltőállomásokon. A rivális amerikai Esso-ExxonMobil két francia olajfinomítójában is munkabeszüntetést tartanak a dolgozók. A francia kormány vasárnapi adatai szerint a töltőállomások mintegy harmadánál voltak ellátási problémák.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban augusztusban átlagosan 4,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség a júliusi 4,8 százalékról. A szervezet legfrissebb jelentése rámutatott arra, hogy augusztusban az OECD-országok 80 százalékában a pandémia előtti szinten vagy az alatt volt a munkanélküliség. Augusztusban először nőtt a munkanélküliek száma tavaly április óta, a júliusi 32,8 millióról 33,2 millióra. Magyarországon 3,5 százalék volt a munkanélküliség augusztusban, ugyanúgy mint júliusban.