Három fő cél mentén alakítaná át a kormány az egészségügyet. A területért felelős államtitkár tájékoztatása szerint fejlesztenék a szűrővizsgálati rendszert, a kórházakat járási egészségközpontokká fejlesztenék, valamint vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének lehetőségét is.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a XXIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia szünetében azt mondta az InfoRádiónak: az elmúlt években pozitív változások történtek az egészségügyben – jelentős béremelést kaptak az orvosok és az ápolók –, de továbbra is sok a humánerőforrás-probléma, és gondot okozhat a magánellátás erősödése is.

Pásztélyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy a népegészségügyi problémát jelentő betegségek terén tartja a frontot a közellátás, ugyanakkor nagy veszélyt jelent az energiaárak növekedése. Hozzátette, a nyugdíjas munkavállalók alkalmazásának könnyítése mindenképp szükséges lenne. A járóbetegellátók államosításának koncepciójáról azt mondta:

az önkormányzatok jó gazdái a rendelőintézeteknek,

ezért azt támogatják, hogy maradjanak ebben a szférában a működtetésük és fenntartásuk. „Ezzel közelebb vagyunk az alapellátáshoz, a lakossághoz, és jobban tudunk válaszolni a helyszínen felmerülő igényekre” – fogalmazott. Pászti Zsolt meglátása szerint – az egészségpolitika által – a járóbeteg-szakellátás működésében tapasztalt problémákat inkább szabályozással, kapacitástervezéssel lehetne orvosolni, minthogy az egész rendszert egységesítve mondjuk a megyei kórházak alá „besöprik”.

A járóbeteg-szakellátásra nagyon nagy szükség van – emelte ki az InfoRádiónak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint azokban a megyékben és településeken, ahol már most is centralizált módon zajlik a fekvőbeteg-ellátás, és amellett járóbeteg-szakellátás is van az adott intézményben, teljesen más helyzetet kell kialakítani és fejleszteni, mint azokon a településeken, ahol nincs kórházi klinikai ellátás, hanem csak a járóbeteg-ellátásra lehet összpontosítani. Megjegyezte: az alapellátás után ez a második olyan szint, ahol szakellátást tudnak kapni a rászoruló betegek és hozzátartozóik.

„Tehát nagyon nehéz egyfajta üdvözítő utat kijelölni a járóbeteg-szakellátás jövőjére”

– fogalmazott a kamara elnöke. Kiemelte: elsősorban a helyi közösségek igényeihez, szükségleteihez igazítva kellene az ellátási formákat fejleszteni, amibe természetesen beleértendő a primer prevenció (elsődleges megelőzés) számos forrással, ugyanakkor a további krónikus betegellátásban való szerepvállalás is.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a szakrendelők államosítása csak bizonyos feltételekkel tekinthető jó intézkedésnek. Kincses Gyula úgy véli, önmagában az államosítás ténye se nem jó, se nem rossz. Ha ehhez egy új ellátásszervezési, egy új szakmai továbbképzési, tudásegységesíti rendszer is kapcsolódik, akkor lehet jó is – tette hozzá.

A területért felelős államtitkár szerint október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról.