Tisztújító kongresszust tartott hét végén az LMP. Schmuck Erzsébet maradt a női társelnök, a férfi társelnöki poszton azonban változás történt. Kanász-Nagy Mátét Ungár Péter váltotta a poszton.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint Ungár Péter nagy célt tűzött ki azzal, hogy megkerülhetetlen politikai erővé akarja tenni az LMP-t az elnöksége alatt, ehhez ugyanis olyan nagyságúvá kellene válnia a pártnak, hogy legalább az ellenzéki oldalon zsarolópotenciállal rendelkezzen. Az LMP történetében viszont az látható, hogy általában épp csak megugrotta a parlamenti küszöböt, ha megugrotta, és sohasem volt erősebb 7 százaléknál – jegyezte meg Talabér Krisztián, aki szerint a legutóbbi, április 3-i voksoláson önálló indulással valószínűleg be sem jutott volna az Országgyűlésbe.

A Nézőpont munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy az LMP által képviselt zöld ideológia Magyarországon csak egyfajta szubkultúrának számít, ami nem teszi lehetővé, hogy komolyabb erővé váljon a baloldali térfélen. Arról nem is beszélve, hogy a Párbeszéd is hasonló zöld elveket vall, Ungár Péter viszont kategorikusan kizárta a két párt egyesülését, ami azt jelenti, hogy ez a kis szubkultúra is, amit a zöld politika képviseletének nevezünk, meg van osztva – magyarázta a szakértő, hozzátéve: ha az LMP és a Párbeszéd is megmarad, de nem történik valamifajta fúzió közöttük, jó eséllyel egyikük sem fog bekerülni a parlamentbe.

Közben az ellenzék több szereplője is aktív: Jakab Péter, a Jobbik volt elnöke és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt is mozgalmaik – esetlegesen jövőbeni pártjaik – építésével foglalkozik. Talabér Krisztián azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a két formáció kiket akarhat megszólítani, és egyáltalán van-e még kit megszólítani, elsőként is jelezte: a Nézőpont Intézet legutóbbi pártreferenciákra vonatkozó kutatásából arra jutottak, hogy már nincs több jobbikos szavazó, mint az összes szavazó 4 százaléka, vagyis 2018-tól mára olyan szintre süllyedt, hogy önállóan már nem tudná megugorni a bejutási küszöböt. Ha ez így van, akkor Jakab Péter bármennyit is tudna „kirabolni” a Jobbikból, nem lenne elegendő szavazója a mozgalmát parlamenti párttá alakítani.

Az elemző szerint ráadásul Jakab Péter egy örökölt problémával néz szembe, amit leginkább ő okozott:

a Jobbiknak nem maradt identitása.

Nem kívánják magukat meghatározni, ami viszont a választók megszólításához elengedhetetlen lenne – magyarázta Talabér Krisztián. A Nézőpont kutatása alapján Jakab Péter nem túl nagy népszerűségnek örvend: a magyar választók 62 százaléka elutasítja, hogy „fontos politikai pozícióba” kerüljön.

Márki-Zay Péterről az elemző azt mondta, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének az elutasítottsága – a méréseik alapján – még magasabb: tízből hét megkérdezett mondta, hogy nem szeretné „fontos politikai pozícióban” látni. Talabér Krisztián azt is hozzátette: miközben nem teljesen világos, hogy Márki-Zay Péter kiket szeretne képviselni, a baloldali térfél pártjai kategorikusan elhatárolódnak tőle. „Bár az ambíciója megvan, mégis tologatja a pártalapítás dátumát, így azt is lehet gondolni, hogy nem biztos az egészben” – fogalmazott a Nézőpont Intézet elemzője.

Kisajátított zöld címke

Miután Ungár Péter a választások óta ismét egyre aktívabb szerepet vállalt a párt életében, társelnökké választása nem volt meglepetés – mondta Republikon Intézet stratégiai igazgatója az LMP tisztújításáról. Virág Andrea úgy véli, Ungár Péterrel az LMP továbbra is karakteres zöld politikát fog folytatni, kisajátítva magának ezt a címkét Magyarországon.

Azzal kapcsolatban, hogy Ungár Péter a kongresszuson nemet mondott a szövetségi politika folytatására, a szakértő azt mondta: érdekes lesz majd megfigyelni, hogy az ellenzéki pártok hogyan fognak mozogni a szövetségi térben, és hogyan döntenek majd a 2024-es választásokat illetően. Jelen tudásunk szerint az európai parlamenti választásokon saját listán, vagyis külön indulnának, míg az önkormányzati választásokon arra lehet számítani, lesz valamiféle együttműködés – jegyezte meg Virág Andrea.

Azt viszont látni kell – folytatta a szakértő –, hogy az LMP önmagában nem rendelkezik magas támogatottsággal, ha egyedül kívánja megméretni magát például az EP-választáson, nem biztos, hogy képes lesz megugrani a bejutási küszöböt, vagyis ilyen szempontból mégis előnyös lenne számára valamilyen szövetségi politika folytatása. Virág Andrea szerint ez egyébként nemcsak az LMP, hanem más ellenzéki pártokra is igaz lehet.

Egymás riválisai

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szintén nehéz kérdésnek nevezte, hogy a jelenlegi politikai helyzetben Jakab Péter és Márki-Zay Péter meg tud-e valakit még szólítani, annál is inkább, mert a jelek szerint az ellenzéki oldal szavazói nem több, hanem inkább kevesebb pártot szeretnének, és éppen ezért várnak el együttműködést. Meglátása szerint mindkét politikus egy konzervatív, jobboldalibb pártban gondolkodhat, ilyen szempontból pedig még egymás versenytársaivá is válhatnak. Így aztán nehéz dolguk lesz olyan formációt létrehozni, amely meghatározó lehet a jövő ellenzéki politikájában.

Végül megismételte: a kudarcos választások után, még ha Jakab Péter nem is volt miniszterelnök-jelölt, mint Márki-Zay Péter, mindkettejüknek nehéz feladat ismét felállni és pártot alapítani.

Az InfoRádió Aréna című műsorának hétfő esti vendége Ungár Péter lesz 18 órától.