Októberben kezdheti meg a munkát a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A testület megszervezésével a kormány Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét bízta meg.

A kormánypárti politikus a vg.hu-nak azt mondta, az első számú kihívás a közlekedés, ez neuralgikus ponttá vált mind Budapest, mind a környező települések életében. Felhívta a figyelmet arra, hogy már nemcsak Pest megyéből ingáznak sokan dogozni Budapestre, hanem fordítva is, Budakeszi vagy Budaörs térségében mindkét irányban jelentős a forgalom, ez pedig nagy terhet jelent a településeknek.

Fontosnak nevezte a kötött pályás közlekedés továbbfejlesztését, de hangsúlyozta azt is, hogy egyes térségeket csak közúton lehet elérni, így ezen kell javítani.

A Pilisi-medence közlekedési helyzetét katasztrofálisnak nevezte,

és sérelmezte, hogy ismét elakadt az M0-s körgyűrű fejlesztése, miután nem érkezett jelentkező a közbeszerzésre.

Szabó István megemlítette a Budapest–Lajosmizse vasútvonalat, amelynek felújításán gyorsítana, és halaszthatatlannak tartja a ráckevei HÉV rekonstrukcióját is.

A testület vezetője szerint fontos lesz az együttműködés a fővárossal.

"Azáltal, hogy Pest megye, leválva a fővárosról, önálló régió lett, már leszakadónak számít az európai uniós átlaghoz képest, így jogosult EU-s pénzekre. Ugyanakkor Budapest is szeretne direkt forrásokat szerezni Brüsszeltől a fejlesztéseihez, s ha valóban sikerül is, az lenne a helyes, ha a főváros és a megye beruházásai együtt átgondolva, párhuzamosan, egymást kiegészítve valósulnának meg" - mondta a közgyűlési elnök, aki szerint a fejlesztési tanács pont ezt a célt szolgálja.

Fontos teendőnek nevezte a vízhálózat korszerűsítését és a közoktatási infrastruktúra fejlesztését.