Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gyermekbénulás elleni szert cseppentenek egy gyerek szájába a jemeni fővárosban, Szanaában 2020. november 29-én. A jemeni hatóságok egy egészségügyi program keretében több mint öt millió, öt éven aluli kisgyereket kívánnak beoltani.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Visszaerősödhetett egy oltásban megtalálható legyengített vírus – válaszol a szakember

A gyermekbénulást okozó poliovírus jelenlétére utaló örökítőanyagot találtak az elmúlt hetekben londoni szennyvízmintákban – jelentette be a brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA), ráadásul e minták száma a közlemény megfogalmazása szerint "aggodalomra ad okot".

A szakértők szerint valószínű, hogy a kimutatott vírusnyomok olyasvalakitől erednek, akit nemrégiben élő vírust tartalmazó, szájon át beadható vakcinával (Sabin-csepp) immunizáltak külföldön.

Nagy-Britanniában 2004 óta nem használnak ilyen jellegű poliooltást, mivel igen ritka esetben az ilyen oltóanyagban lévő vírus átterjedhet másokra. Jóllehet e vírusfajta jóval gyengébb, mint a természetben terjedő eredeti vírustörzs, elvileg okozhat súlyos megbetegedést.

A témával kapcsolatban Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke elmondta: azon gyerekek esetében, akik itthon megfelelő sorrendben felvették a kötelező oltásokat, nincs mitől tartani.

"Ez a vírus egy rettenetesen rossz emlékű és adott esetben nagyon súlyos bénulásokat okozó vírus, ami ellen kétféle oltóanyag készült: az egyik a Sabin-csepp, amely legyengített élő kórokozót tartalmaz, és hogyha ez egy mutáción esik át (ahogy a koronavírusról is megtanultuk, hogy mutálódik), akkor előfordulhat, hogy ismét fertőzővé válik és betegséget okozhat. E vírus ellen

Magyarországon a gyermekek a másik típusú védőoltást kapják, a Salk-vakcinát, ami elölt vírust tartalmaz, és védettséget jelent akár a vadvírus, akár a korábban legyengített vírus felerősödött mutációja ellen"

– mondta Havasi Katalin.

A szakember elmondta: a poliovírus 100 megfertőzött gyerekből 99-nél enyhe tüneteket okoz, de 1 százaléknál bénulásos tünetek jelentkeznek.

"Tehát amikor a szennyvízből kimutatjuk a kórokozót és nem tudunk megbetegedésekről, akkor azt reméljük, hogy még csak az a 99 gyermek vagy felnőtt kapta el, aki nem volt oltott és nem lett beteg, és remélhetőleg nem lesznek betegek, mint az említett 1 százalék" – utalt a brit helyzetre Havasi Katalin.

Kiemelte: ahhoz, hogy mutálódhasson a vírus, és

egy ilyen visszaerősödött oltási vírus betegségeket okozhasson, arra van szükség, hogy oltatlan gyerekekkel vagy felnőttekkel találkozzon, egyik emberről a másikra átadódjon.

Ilyen esetekben válhat erősebbé és okozhat még súlyosabb fertőzéseket.

Magyarországon egyébként már a 60-as években elkezdték oltani a gyerekeket a gyermekbénulás ellen. A vadvírus

  • korábban évi kétezer bénulásos esetet okozott,
  • utána pedig már csak egy-egy ilyen súlyos eset történt,

vagyis nem volt kérdés, hogy oltani kell vele. Az akkor használt Sabin-csepp nagyon erős és tartós védelmet ad.

"Ám miután a világon lecsökkent a vad poliovírus-fertőzés, és abban bízott a WHO is és mindenki, hogy ki lehet a világról irtani ezt a vírust, és nem cirkulált már a vadvírus a társadalomban, a legtöbb országban, így Magyarországon és a nyugati országok többségében is lecserélték a Sabin-cseppet a Salk-vakcinára, ami a csecsemőkorban beadandó kombinát oltóanyagban van benne. Mind a két szer teljes és tartós védelmet ad, de a Sabin-csepp egy picit tartósabbat és erőteljesebbet, ugyanis a nyálkahártyát is védi. Emiatt az a kisgyermek, akit ezzel oltottak, el sem kapta a vírust. A Salk-vakcinát kapó gyermek a vírust ugyan elkaphatja, de számára sem fog bénulást vagy súlyos tüneteket okozni" - nyugtatta meg a szülőket a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×