December utolsó napjaiban indult el Magyarországon az ötödik járványhullám, kezdetben Budapestről, majd terjedt tovább országosan is. Az omikron variáns tulajdonságai, valamint más országok példái alapján abban reménykedhettünk, hogy ez a járványhullám kevésbé lesz súlyos, mint a korábbiak. A Portfolio az adatok alapján megnézte, teljesültek-e ezek a várakozások.
Az esetszámok tekintetében - ahogy történt az más országokban is - új csúcsok lesznek, de a járványhullám súlyosságát a súlyos esetek száma alapján lehet kifejezni. A hivatalosan közölt napi kórházban ápolt és lélegeztetésre szoruló betegek száma azt mutatja, hogy az omikron variáns egyelőre sokkal enyhább járványhullámot okoz, mint a korábbiak.
A kórházban ápolt betegek számában két hete következett be a fordulat: január közepén 2611 fő feküdt az intézményekben a fertőzéssel összefüggésben, és két hét alatt nőtt 62 százalékot a kórházi betegek száma. Ezalatt az idő alatt viszont a lélegeztetésre szoruló betegek száma 30 százalékkal csökkent (243 főről 169 főre), de ez a csökkenő trend két napja elakadt. Korábban nem volt jellemző, hogy a lélegeztetett esetszámok időbeli csúszással jelentkeztek volna a kórházi felfutáshoz képest.
Az ötödik járványhullám a kórházakban korábban kezdődött, mint tavaly ilyenkor a harmadik hullám, kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy
a súlyosabb esetek, a lélegeztetésre szoruló betegek számának növekedési üteme elmarad a korábbiaktól.
Az intenzív osztályak terhelése az ötödik hullámban most kezdett megindulni.
Az esetszámok arányában nagyon alacsony a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők aránya, a korábbi hullámokban megfigyelt értékek töredéke. Azt is meg kell jegyezni, hogy az omikron esetében feltehető látencia (rengeteg fertőzött nem kerül bele a hivatalos statisztikába, olyan gyorsan terjed a vírus) még nagyobb lehet, mint korábban, ami még kedvezőbbé teszi az aktuális képet.
A lélegeztetésre szoruló betegek kórházi ápoltakhoz viszonyított arányszáma 4 százalék alá csökkent, ilyenre legutóbb 2020 nyarán volt példa.