eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Februárban személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő - a nap hírei

Magyarország benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. Megvonta a bizalmat Kulcsár Krisztián elnöktől a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése.

Februárban ismét személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt mondta: minden idők legeredményesebb éve volt az idei a magyar-orosz együttműködés szempontjából. A tárcavezető a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért Barátságért kitüntetést vehetett át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában.

Jövőre is folytatódik a nagyvállalati beruházásösztönző program 25 milliárd forintos kerettel - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán. A miniszter bejegyzésében kiemeli, hogy a Nagyvállalati beruházási támogatás jelentősen hozzájárult a gazdaság újraindításához az elmúlt évben: 63 magyar cég 130 milliárd forintnyi beruházást valósított meg, a kormány 50 milliárd forintos támogatásával.

Magyarország benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. Ez az első lépés ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek. A Miniszterelnökség közleményében azt hangsúlyozta: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon.

Benyújtotta az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar stratégiai tervet. Nagy István tárcavezető ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. Hozzátette: az uniós jogi keret kései elfogadása miatt valószínűleg lesznek tagállamok, amelyek nem fogják tudni tartani a határidőt, azonban az Agrárminisztérium az elsők között, a január elsejei határidő előtt nyújtotta be Brüsszelnek a magyar stratégiai tervet.

Ismét 20 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a jegybank. Az MNB ma 4 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Novemberi kamatdöntő ülésén jelentette be a monetáris tanács, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Utóbbit a legutóbbi kamatdöntő ülésen 30 bázisponttal 2,40 százalékra emelte. Az újabb kamatemelés hírére a forint erősödött, de mostanra ismét visszatért az euróárfolyam a 370 forint körüli szintre.

A háziorvosi rendszert feleslegesen megterhelőnek tartja a hétvégi oltási nap kötelező elrendelését a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet szerint így az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű vakcinát kellene kidobni felhasználatlanul. A kamara háziorvosi csoportja közleményében azt írta: megütközéssel vették az elmúlt napok utasításait és az ellátórendszer súlyos veszélyeztetésének nevezik azt a miniszteri utasítást, amely antigén tesztelést rendel el a beteg tartózkodási helyén.

Megtámadta az Alkotmánybíróságon a módosított lakcím-nyilvántartási szabályozást az ellenzék. Szerintük ugyanis a választási csalást legalizálja az, hogy nem kell a lakóhelyként bejegyzett címen életvitelszerűen lakni. Az ellenzéki pártok közleménye szerint már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választásokon is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon.

Az ANY Biztonsági Nyomda szállítja majd a 2022-es választásokhoz szükséges nyomtatványokat és egyéb kellékeket. A Nemzeti Választási Irodával megkötött szerződés keretösszege nettó 1,88 milliárd forint. A Nyomda gyártja és szállítja le a hazai szavazókörökben, a külképviseleteken, valamint a levélben szavazók részére a hamisítás elleni biztonsági védelemmel ellátott nyomtatványokat.

Az éves virslifogyasztás mintegy ötöde a szilveszterhez kötődik. Tavaly a korábbinál 13 százalékkal többet, összesen 5,5 milliárd forintot költöttek a magyarok virslire, szilveszterkor a hipermarketekben kapható, előre-csomagolt, egykilós kiszerelés volt a legkeresettebb. 2020-ban több mint 4 ezer tonna volt a decemberi forgalom. A piacot a sertésvirsli uralja, a baromfi és a pulyka részesedése mellett.

Megvonta a bizalmat Kulcsár Krisztián elnöktől a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése. A tanácskozáson 18-an szavaztak mellette, 24-en ellene. Kulcsár Krisztián bejelentette: január 31-ével lemond a posztjáról. A szavazást maga az elnök kezdeményezte, miután a szeptemberben életbe lépett alapszabály-módosítás miatt a tagság részéről számos bírálatot kapott, az elnökség és a MOB-ból kirekesztett szervezetek pedig lemondásra szólították fel. Az elnökség legközelebb január 12-én fog ülésezni. (Interjúink a történtekről és a folytatásról itt olvashatók.)

A Magyar Úszó Szövetség fegyelmi, valamint gyermekvédelmi bizottsága is vizsgálatot indít Szilágy Liliána ügye miatt. A két testület feladata valamennyi érintett meghallgatásával feltárni, hogy Szilágyi Zoltán edzői tevékenysége során megsértette-e a szervezet etikai, fegyelmi és gyermekvédelmi szabályzatát. Az Eb-ezüstérmes Szilágyi Liliána szerdán beszélt arról, hogy édesapja, egykori edzője testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta. Szilágyi Zoltán nyílt levélben alaptalannak nevezte a vádakat és pert is kilátásba helyezett. (Interjúnk Wladár Sándorral itt olvasható.)

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×