Terjedelmes interjút adott a Portfoliónak Csányi Sándor. Ebben az összes befektetői, vállalkozói területét érintették az OTP Banktól kezdve az egészségügyi és agrár területeken át az MLSZ-nél folyó munkáig. Ebből szemezgettünk.

A magánegészségügy jövője

Azért vásárolta ki a Budai Egészségközpontból az alapító Varga Pétert, mert nagy fejlesztés következik, a meglévő kórház mellé épül egy másikat is. Varga Péter alakította ki a szakmai terveket, de úgy gondolta, hogy ő már nem fektetne be a kórházba, ezért döntött a kivásárlás mellett – mondta Csányi Sándor. A magánegészségügyi befektetésével kapcsolatban két ok miatt optimista:

• egyre többen ismerik fel, hogy az állam nem tudja önállóan megoldani az ellátás feladatát, és a szolgáltatást igénybe vevők is egyre inkább igényt támasztanak egy jól működő magánegészségügyre. "Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor az állam több támogatást ad a magánpénztárak és az egészségbiztosítások létrehozásához, működtetéséhez" – mondta hozzátéve: szerinte az államnak is sokkal olcsóbb lenne, ha kedvezményekkel segítené ennek az intézményrendszernek a kiépítését, mert a vállalatok is jelentős összegekkel tudnák támogatni a saját dolgozóik egészségügyi biztosítását, ellátását.
• A Budai Egészségközpont gárdája olyan speciális tudással rendelkezik, ami egyedülálló az országban.

A műtők és az intenzív ellátás kapacitását is jelentősen meg fogják növelni, és tovább bővítik a gyógyítási területek körét. Varga Péter visszavonul az intézmény vezetésétől, de operálni, gyógyítani továbbra is fog ott. Az új operatív igazgató a teljes irányítási jogkörrel felruházott Csernavölgyi István lesz, aki kiváló szakember, több mint egy évtizedes kórházvezetői tapasztalattal rendelkezik.

Agrárium, élelmiszeripar, Bige László

Az agrárbefektetései kapcsán Csányi Sándor azt mondta, tudatosan építették a portfóliót. Abból egy fontos dolog hiányzik, egy kiskereskedelmi lánc. Mivel igen jelentős mennyiségben és stabilan jó minőségben állítanak elő élelmiszert, mára minden lánc számára fontos partnerek lettek, ám soha nem mondja, hogy soha, amire példának felhozta:

ha Lidl eladná a teljes hálózatát, abba befektetnék, az már olyan nagy, hogy érdemes elgondolkodni rajta, de egy kisebb vagy egy új hálózatban, amit nulláról kezdve kellene felépíteni, abban nem látok fantáziát.

Szóba került az interjúban, hogy erős indulatok feszülnek a KITE és a Nitrogénművek, Csányi Sándor és Bige László között. A Nitrogénművek tulajdonosa azt állítja, hogy az ellene irányuló támadások mögött ő áll, most a vádaskodásokra a GVH gigabírsága az apropó, a vizsgálat során a KITE segíthette a hatóságot, így nem kapott bírságot. Csányi Sándor kijelentette, semmilyen alapja nincs a róla megfogalmazott vádaknak.

"Bige úr már korábban is megpróbált besározni, azt híresztelte, hogy az OTP azért mondta fel 2008-ban a hiteleit, mert meg akartuk szerezni a műtrágyagyárát. Többször kértük hivatalos levélben, hogy hatalmazzon fel bennünket az ügyre vonatkozó banki információk nyilvánosságra hozatalára, amelyekből kiderül, hogy valódi, szerződéses oka volt a hitel felmondásának. Soha nem járult hozzá. Tudatosan, mert így bármit mondhatott, mi pedig nem tudtunk érdemben válaszolni, ugyanis banktitkot sértettünk volna. Szerencsére beperelte az OTP-t ebben az ügyben, 25 milliárd forintot követelt, a bíróság azonban jogerősen kimondta, hogy alaptalan az igénye, azaz jó okkal és jogszerűen mondtuk fel ezeket a szerződéseket."

A mostani ügyről azt mondta, a hírek olvasásán túl egyáltalán nem foglalkozik Bige László viselt dolgaival, így a büntető ügyeit sem ismeri. Arra számít, hogy a bíróságok majd döntenek és kimondják, hogy mi az igazság.

Az utóbbi időben a Mészáros-csoport is hajtott végre felvásárlásokat a magyar élelmiszeripari piacon – a Portfolio megkérdezte, mi Csányi Sándor véleménye a Mészáros-féle mezőgazdasági integrációról.

"Az ellenintegráció meglepett. Az egy nyílt kihívás a KITE-vel szemben. Eddig is voltak már hasonló próbálkozások, azok az integrációk sikertelenek voltak.

Bár jó a kapcsolatom Mészáros Lőrinccel, azt kívánom, hogy ez is sikertelen legyen"

– mondta.

Piacképes szakembereket kell képezni az egyetemeken

Az egyetemi átalakításokban játszott szerepéről (a MATE – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Soproni Egyetemért Alapítvány esetében) azt mondta, az nem most kezdődött, amikor az állam átadta a fenntartást, hanem már az előkészítő munkából is kivette a részemet. Keszthely, Kaposvár, Gödöllő és Gyöngyös kampuszainak összevonása rengeteg feladattal és egyéni sérelmekkel járt. "Az utóbbi hetekben folytak a tárgyalások az ITM-mel a hosszútávú finanszírozásról, 11 ezer hektár föld és vagy 1500 ingatlan hasznosításáról kellett döntenünk. A szakok számát drasztikusan csökkentettük, új irányt kellett szabni a különböző intézeteknek is. Az agrár tudás mellett olyan közgazdasági, menedzsment, informatikai és jogi tudást is akarunk adni, ami piacképes gyakorlati szakemberré teszi a végzett hallgatóinkat" – vázolta Csányi Sándor.

Labdarúgó-válogatott, szurkolói rendbontások, nemzetközi szereplés

2025-ig biztosan Marco Rossi marad a magyar válogatott szövetségi kapitánya – jelentette ki a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.

"Megbeszéltük Rossival, hogy marad a szerződése végéig, vagyis 2025-ig a kapitány, és abban bízom, hogy majd azt követően is tudunk új szerződést kötni vele."

Bízik az olasz szakvezetőben, aki összességében jó csapatot rakott össze, nem véletlen, hogy voltak is megkeresései, nem is rossz csapatoktól.

Az európai, illetve a nemzetközi szövetségtől kapott pénzbüntetések és zárt kapus szankciók kapcsán Csányi elárulta, a vénaszkenner bevezetését tervezik a stadionokban a szurkolók minél hatékonyabb azonosíthatósága érdekében.

"Nagyon elszomorító, hogy néhány tíz, száz rendbontó miatt több tízezren nem látogathatják a meccseket, mert bezárják a stadionokat. Az UEFA és a FIFA eljárása is nagyon szigorú volt, összességében úgy érzem, hogy egy kicsit kevesebb büntetést érdemelnénk. Ugyanakkor igaz, hogy pontos szabályrendszere van a fegyelmi ügyeknek, ami eléggé korlátozza a fegyelmi bizottságok mozgásterét is. Zéró tolerancia van a rasszista és egyéb kirekesztő megnyilvánulásokkal kapcsolatban, és sajnos már egyetlen szurkoló cselekedete is maga után vonhatja akár a zárt kapus büntetést. Ehhez kell alkalmazkodnunk, és túl azon, hogy ezt a magatartást általában is üldözni kell, meg kell találni a módját, hogy ezeket az embereket távol tartsuk a stadionoktól."

Egyeztettek az adatvédelmi biztos hivatalával, hogy megfelelő módon végezzék a rendbontók azonosítását, és

azokat, akik nagy büntetést hoznak a szurkolótársaik és a szövetség nyakára, örökre ki fogják tiltani a futballpályákról, ennek megvalósulásáig pedig felmerült, hogy esetleg be kellene zárniuk a B-közepet,

annak ellenére, hogy ott is nagyon sok olyan szurkoló van, aki teljesen elfogadható módon viselkedik, és sokat tesz hozzá a stadion hangulatához, a csapat támogatásához. De még mindig kisebb veszteség lenne, mintha 65 ezer szék lenne üres a Puskás Arénában – jegyezte meg.

Gondolkodnak azon is, hogy megemeljék az NB I létszámát, ezzel párhuzamosan pedig csökkentsék az NB II-ét. "Úgy érzem, hogy a magyar első osztály színvonala, még ha nyilván el is marad a topbajnokságokétól, de jelentősen javult az elmúlt időszakban. Én sem tartom jónak, hogy a nagyvárosok tradicionális csapatai, például a Győr, a Pécs, a Szeged, a Békéscsaba nem az NB I-ben játszanak."

A magyar futball nemzetközi jövőjével kapcsolatban kijelentette: nem hiszi, hogy több pénzre van szükség, meggyőződése, hogy a hatékony utánpótlásnevelés a megoldás. Emellett az utánpótlásedzők képzésére is kell még koncentrálni. Mint Csányi Sándor mondta, "a legnagyobb elmaradás nem a 14 feletti korosztály felkészítésével van, hanem a 6–14 év közötti időszakban. A Double Pass belga tanácsadó cég azt állapította meg, hogy

az akadémiákon jó munka folyik, de az alapanyag rosszabb minőségű, mint a nyugat-európai akadémiákon. A fiatalabb kori képzést, készségfejlesztést kell előtérbe helyezni.

A másik fontos megállapítás az volt, hogy sok akadémián nem fordítanak kellő figyelmet az egyéni képzésre. Látjuk tehát a problémát, és a megoldás érdekében jelentős fejlődés várható az edzőképzésben, azon belül az utánpótlás edzők képzésében, ami – remélem – viszonylag gyorsan látható lesz az utánpótlás nevelésben."

Az OTP Bankkal kapcsolatos tervek

"Az kétségtelen, hogy a politikusok szívesebben adóztatnak bankot, mint bármi mást, és ebben a szokásukban van egy adag pártfüggetlen populizmus is" – jelentette ki a bankok helyzetét firtató kérdésre az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Számára a legfájóbb még mindig a tranzakciós illeték, érthetetlennek tartja például, hogy a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel sem illetékmentes.

"Gyakorlatilag költségadóztatásról van szó, hiszen ezekkel a tranzakciókkal kapcsolatban tetemes ráfordításunk van, miközben bevételt nem realizálunk. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi bankok túl vannak adóztatva, és amikor a szektor nyereségességét nézik, mindig elfelejtik kivenni azokat a tételeket, amik az OTP Csoport külföldi leánybankjainak nyereségéből származnak, ami ma már az OTP profitjának a felét jelenti."

A hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban megjegyezte, nagy hiba volt, hogy nem rászorultsági alapon lehetett belépni, hanem mindenki automatikusan bekerült a moratóriumba. "Hogy a teljes körű moratórium elhibázott volt, azt jól mutatja, hogy

az új szakaszban nálunk a lakossági hitelállomány 6,8 százalékánál és a vállalati állomány 1 százalékánál kérték csak az ügyfelek, hogy a moratóriumban maradjanak."

A formálódó új szuperbank, a Bankholding kapcsán Csányi Sándor azt mondta, normális kapcsolatban van a Magyar Bankholding tulajdonosaival és vezetőivel is. Egészen addig nincs problémája ezzel, amíg nem kap az új versenytárs valamilyen speciális állami kedvezményt a többi rovására.

Az OTP Bank külföldi tevékenysége kapcsán megjegyezte, több nagy nyugat-európai bank vezetőjével beszélgetett az elmúlt napokban, ezek alapján úgy tűnik, mintha konszolidáció kezdődne, és szerinte ők inkább eladnának bankokat, mint hogy vennének. "Bízom benne, hogy lesz lehetőségünk Romániában vásárolni nagyobb bankot.

Egyedülállóak vagyunk abban, hogy 2014 óta több mint száz bankot világítottunk át és 9 országban 12 pénzintézetet vagy portfóliót vettünk meg,

sikerült valódi egyesüléseket levezényelni, nem csak jogi értelemben, de működésileg is összevonni a helyi bankjainkat, és valóban egyet létrehozni két vagy három pénzintézetből. Ez pedig olyan tudást adott nekünk, ami nem áll rendelkezésre máshol Európában."

További európai terveikről azt mondta, befektetői szempontból is fontos, hogy úgy szeretnének akvirálni, hogy ne kelljen tőkét emelni, ami azt jelenti, hogy vannak korlátaik.

"Azt gondolom, hogy a szlovén akvizíció és az üzbég bank megvásárlása után egy kicsit lassítunk.

Akkor van értelme az üzbég bankpiacba beruházni, ha teljes koncentrációval, több száz ember részvételével egy nagyon hatékony bankot hozunk létre. Az előttünk álló szlovén integráció is nagy figyelmet és sok erőforrást kíván, sokszor megtapasztaltuk már ugyanis, hogy a megvett bankok átalakítása is legalább annyira fontos, mint maguk az akvizíciók. Nagyon intenzív növekedési szakaszban vagyunk, a szlovén tranzakció lezárása után már öt országban, Magyarországon, Bulgáriában, Montenegróban, Szerbiában és Szlovéniában leszünk piacvezetők."

A félretett osztalékot jövőre kifizetik

– mondta Csányi Sándor.

"Sokkal több bankot vásároltunk az elmúlt években, mint a versenytársaink összesen, és közben organikusan is gyorsan növekszünk. Mind a kétféle növekedés jelentős tőkeigénnyel jár, ami csökkenti az osztalékfizetési mozgásteret – ugyanakkor, ahogy az az árfolyamunkon is látszik, másképp busásan megtérül a befektetőknek. Szabályozói okokból nem fizethettünk osztalékot 2019 és 2020 után, de ezekre az évekre félretettünk 119 milliárd forintot, amit jövőre, a 2021-es évre járó osztalékkal együtt ki fogunk fizetni a részvényeseknek."

A bank középtávú terveivel kapcsolatban az interjúban elhangzott:

a 2 milliárd eurós profit várhatóan viszonylag gyorsan meglesz, a következő lépcsőben majd a 3 milliárd eurót kell megcélozni.

Ha megfelelően hasznosulnak azok az eszközök, bankok, tudás, ami rendelkezésünkre áll, akkor biztosan nem kell sokat várni a harmadik milliárdra sem – fejtette ki Csányi Sándor. Hozzátette: középtávon nem terveznek nyugat-európai befektetéseket, maradnak a régiónkban, illetve a volt Szovjetunió országaiban.

"Lehet, hogy Üzbegisztánon kívül még egybe belépünk hamarosan. Az ázsiai piacon még nem volt bejelentésünk, de egy speciális struktúrában elképzelhető, hogy hamarosan ott is megjelenünk."