Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Ungár Péter képviselő (Lehet Más a Politika) felszólal napirend után az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Napirend előtt: van, amiben egyetért az ellenzék a kormánnyal

1956-ról, az energiaárakról és a társadalmi feszültségekről beszéltek ellenzéki képviselők és válaszoltak kormánypártiak az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában kiemelte: Orbán Viktor október 23-i beszédéből az derült ki, hogy a miniszterelnöknek fontosabb 2006, mint 1956. A Párbeszédnek azonban '56 emléke fontos, már csak azért is, mert most is úgy érezhetik magukat a rendszer kritikusai, mint '56-ban - mondta.

Úgy vélte, nem csoda, hogy a Fidesz vezetője nem nagyon beszélt '56-ról és a beszéde arról szólt, fél, hogy egy demokratikus választáson elveszíti a hatalmát. A kormány intézkedései arról szólnak, hogyan szerezhet még több hatalmat, és ezen a világjárvány sem változtatott - közölte. Hozzátette: pont az olyan politikát akarták megállítani '56-ban, amilyet most a kormány folytat és 2022-ben is a társadalom többsége azt fogja mondani, hogy ebből elég.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában köszönetet mondott azoknak a "százezreknek", akik méltósággal, békésen, emelt fővel emlékeztek október 23-án; most nem könnygáz és gumilövedékek jellemezték az ünnepet, hanem magasba emelt nemzeti zászlók. Azt mondta a képviselőnek, hogy nem ők fenyegetnek másként gondolkodó politikusokat börtönnel, nem az ő miniszterelnök-jelöltjük fenyeget lámpavassal és nem ők fenyegetnek újságírókat sem.

Ungár Péter (LMP) szerint egész Európában súlyos probléma az energiaválság. Egyetért a miniszterelnökkel, hogy nem a lakosságnak kell megfizetnie a megnövekedett árakat, hanem a szennyező cégeknek - mondta. Hozzátette: de

a kormány eddig ezeknek a vállalatoknak adókedvezményt adott, büntetést nem.

Úgy látja, a mostani árképzést az okozza, hogy nincs valódi piaca a fosszilis energiáknak, mert a nagy cégek és a kibocsátó országok kartelleznek. Ezeket a kartelleket szét kell verni, le kell állni a fosszilis energiákkal és át kell állni a zöld energiára - vélekedett.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára úgy válaszolt: Brüsszel bonyolult új rendszerrel meg akarja adóztatni a családokat a klímavédelemre hivatkozva. Ezt elutasítjuk és megvédjük a rezsicsökkentés eredményeit - hangsúlyozta. Közölte: Brüsszel átgondolatlan energiapolitikát folytat, amely megemeli az energiaárakat, Magyarországon azonban a rezsicsökkentésnek köszönhetően nem emelkedtek az árak. Hozzátette: ki kellene állni a Paks 2 beruházás mellett, mert atomenergia nélkül nem lehetséges megfelelő energiapolitikát folytatni.

Bősz Anett (DK) szerint a kormánypártok az elmúlt időben több társadalmi réteget is szembefordítottak egymással. Úgy vélte, a kormánypártok egymás ellen fordították a nyugdíjasokat és az aktívakat, a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a keresetektől. Szembe fordították a szegényeket a jobb módúakkal az egykulcsos adórendszerrel, ráadásul a családi pótlék 11 éve nem emelkedett - közölte. Hozzáfűzte: a családi adókedvezmények leginkább a magasabb jövedelműeknek kedveznek.

Kiemelte: a miniszterelnök október 23-i beszédével is a társadalmi feszültségeket szította. Jövőre remélhetőleg olyan demokrata kormány vezeti majd az országot, amely a béketeremtést is feladatul tűzi ki - fogalmazott.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár minderre úgy reagált: rossz helyre címezte a képviselő a mondatait, mert azokkal fog össze, akik elvették a 13. havi nyugdíjat, akiknek kormányzása idején a nyugdíjak vásárlóértéke folyamatosan csökkent. Ők emelték az energiaárakat, megszüntették a családoknak járó adókedvezményt, az otthonteremtési támogatást - sorolta.

Szabó Sándor (MSZP) értékelése szerint 2010 óta zajlik az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Kijelentette: az önkormányzati szektorban is megérett a kormányváltás. Hozzátette: a 2022-es parlamenti választás után az önkormányzati törvény megváltoztatását fogják kezdeményezni, mivel a 2010 utáni túlzott centralizáció teljes egészében kiszolgáltatottá tette a falvakat, a városokat, a megyéket.

Közölte, az átalakított

helyi iparűzési adó az önkormányzatok saját bevétele kell, hogy legyen,

vissza kell adni a gépjármű- és a jövedéki adó jelentős részét is, hogy az önkormányzatok meg tudják javítani az útjaikat. Meg kell szüntetni a rendkívül igazságtalan közműadót és a szolidaritási hozzájárulást - sorolta javaslataikat, jelezve azt is: a települések az indokolatlanul államosított feladatokat vissza fogják kapni.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára fenyegetésként értékelte a képviselő szavait, hiszen a baloldal már volt kormányon, és akkor az önkormányzatok a fizetésképtelenség határára jutottak. Emlékeztetett arra, hogy 2010 után a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát. Szerinte nem vonták el az iparűzési adót az önkormányzatoktól, hanem 150 milliárd forintot a vállalkozásoknál hagytak és a kormány az önkormányzatok döntő többségénél biztosított a szükséges forrásokat, hogy az önkormányzatok átvészeljék "az adóeltérítést".

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a koronavírus-járvány miatt bajba került turizmusról azt mondta, a kormány a nagyobb szálláshely-szolgáltatókat megmentette, de a kisebbek egyedül maradtak, ők semmilyen támogatást nem kaptak működésre. Véleménye szerint a Kisfaludy-programban is kormányközeli nyertesek tömkelegét lehetett látni. Közölte, jövő tavasszal az új nemzeti egységkormány egyik első feladata

a pályázati rendszer áttekintése lesz.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vitatta, hogy a kormány nem adott volna támogatást a turizmusnak. Elmondta, 800 milliárd forint támogatást adtak a többi között adó- és járulékkedvezmény, ágazati bértámogatás, lemondott foglalások utáni 80 százalékos kompenzáció, kedvezményes hitelkonstrukciók, hitelmoratórium formájában. Az új minősítési rendszer céljaként azt jelölte meg, hogy megszüntessék a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatokat. Jelezte, a minősítési rendszert fokozatosan vezetik be. Kitért arra, hogy a magánszálláshelyek szobánként egymillió forint támogatást kaptak, mintegy 14 ezren jutottak ilyen támogatáshoz. Hozzátette: a Balaton partján 45, országosan pedig 150 szabadstrand újult meg.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×