Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Szigorítás az egyetemeken, kötelező a maszkviselés az ELTE-n

A legtöbb egyetemen ma indul az őszi félév, és bár korábban már sok helyen bejelentették a koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályokat, vannak olyan intézmények, ahol a napokban szigorítottak.

Az egyetemeken is elkezdődik az oktatás, az ITM adott is útmutatást a járványügyi szabályokra, de az Eduline értesülései szerint több intézményben is szigorítottak utólag a szabályokon.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a közösségi terekben (például tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező, emellett az egyetem a tanév elején felméri az átoltottság szintjét anonim kérdőív segítségével, majd ezt hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez.

Az ELTE Informatikai Karán az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk az „élő” órákra. A hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

A legtöbb egyetemen hasonlóan alakulnak majd a szabályok: maszkviselés és létszámkorlátok, vagy hibrid órarend. A Budapesti Corvinus Egyetem már hetekkel ezelőtt bejelentette, alapvetően jelenléti oktatásra készülnek, a tervek szerint a gyakorlatokat, szemináriumokat a hagyományos formában tartják majd meg, viszont a magyar nyelvű képzéseken a 150, az angol vagy német nyelvűeken a 60 főnél nagyobb előadásokat kizárólag online lehet megtartani.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden más foglalkozás személyesen zajlik majd.

A Semmelweis Egyetemen az orvos- és egészségtudományi képzéseken alapvetően gyakorlati oktatásra készülnek, így a klinikai gyakorlati órákat is személyesen tartják. Az elméleti előadások ugyancsak személyesen lesznek szeptembertől. Az egészségügyi intézményekben kötelező a maszkviselés, így a klinikai gyakorlati órákon az orvosoknak és a hallgatóknak is maszkot kell viselniük, az előadásokon azonban nem.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén jelenléti oktatással indul a félév. Az egyetemen nem lesz kötelező a maszkviselés szeptembertől.

A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/2021-es tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is. A kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.

A Szegedi Tudományegyetem is személyes oktatásra készül szeptembertől, de három különböző modellt is felállítottak a félévkezdéshez, amelyek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak: ha kell, hibrid, ha kell, online oktatásra állnak át.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×