eur:
411.02
usd:
387.31
bux:
0
2024. november 13. szerda Szilvia
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE)  ünnepi névadó dokumentumának aláírásán 2021. február 1-jén. Az eddig Szent István Egyetem (SZIE) néven működő felsőoktatási intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Palkovics László: a Fudan Egyetemet és a Diákvárost is meg fogjuk építeni

A Fudan Egyetemen lesz gazdálkodástudományi, műszaki és orvostudományi képzés. Összesen 520 ezer négyzetméteren működik majd, 7-8 ezer hallgatója és ötszáz oktatója lesz – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A tárcavezető beszélt arról, hogy miért tekinti politikai ügynek az ellenzéki reakciókat, hogy mennyibe kerül a projekt, és hogy ez miért éri meg Magyarországnak és Kínának.

A Budapest Diákvárost és a Fudan Egyetem kampuszát is meg kívánjuk építeni, mindig is így terveztük – jelentette ki Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában. Az innovációs és technológiai miniszter, aki immár kormánybiztosként irányítja a projekteket, felidézte, hogy 2017-ben kidolgoztak egy 220 milliárd forintos országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési tervet, ennek részeként Budapesten, a nagy egyetemi központok közelében egy nagy kollégiumi komplexumot terveztek.

„Ugyanazt akarjuk megépíteni, mint annak idején, ez egy négy elemből álló projekt. Lesz a Fudan Egyetem, lesz a kollégiumi rész, lesz egy központi közösségi tér, valamit az egyetemi funkcióhoz kapcsolódó háttérintézmények, például kutatóhelyek épülnek meg a területen” – mondta a miniszter.

A beruházásra kiszemelt terület most nagyobb részben állami terület, kisebb részben kerületi, fővárosi vagy magántulajdonban van. Ezt az állam meg akarja szerezni, de ha nem sikerül, az sem változtat a terveken – közölte.

A fővárosi, illetve a IX. kerületi önkormányzat tiltakozásáról Palkovics László úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetések eddig is folytak, csak most lett belőle politikai ügy, és a kampusz nem vesz el helyet a kollégiumoktól.

„Mi megyünk tovább, mert ez a fővárosiak érdeke. Ma ez egy lerobbant ipari környezet, ezt szeretnénk felújítani, átalakítani, és lesz egyetem is, kollégium is”

– mondta.

Arra a felvetésre, hogy ideológiai alapú lehet a kínai egyetem budapesti működése, úgy válaszolt, hogy minden kínai egyetem chartájában benne van, hogy a kommunista pártot szolgálja. „A Fudan Egyetem nem azért a világon a 34. legjobb, mert ez van a chartájában, hanem mert világszínvonalú képzést nyújt. Nem hiszem, hogy bármilyen ideológiai ügyek miatt lett ilyen. Ennek a lényeghez semmi köze, ez egy politikai ügy” – tette hozzá.

A miniszter szerint Kínának azért érdeke ez a projekt, mert ez a kampusz Európában lesz, az európai egyetemi közösség része lesz. Magyarországon magánegyetemként lesz bejegyezve, és magyar egyetem lesz, amely magyar, európai diplomát ad ki. A megállapodást az alapításról 2014-ben aláírták, 2017-ben született újabb megállapodás, 2018-ban megkezdte működését a Corvinuson a Fudan. A tárcavezető hozzátette, Európában van több országban kínai egyetem, és van most is kínai egyetem Magyarországon, négy Konfuciusz Intézet működik, és a Metropolitan Egyetem 75 százalékos tulajdonosa is kínai.

Az új egyetemen a képzések három nagy csoportba tartoznak: lesz gazdálkodástudományi képzés, műszaki képzés és orvostudományi képzés. Összesen 520 ezer négyzetméteren működik majd az egyetem, 7-8 ezer hallgatója és ötszáz oktatója lesz.

Az oktatók kiválasztásánál egy dolog számít majd, hogy milyen képesítéssel és tudással rendelkeznek. Az oktatás alapvetően angol nyelven zajlik majd, de lesz kínai és magyar képzés is.

Palkovics László szerint nem baj, hogy konkurenciája lesz a Fudan a többi magyar egyetemnek ezeken a képzési területeken, úgy látja, hogy ez inkább előnyös, mint hátrányos. A hallgatók kiválasztásánál ugyanaz lesz a szempont, mint az oktatókénál:

„Csak a kiválóság számít”

– mondta. Tandíjas lesz a képzés, de a kiemelkedően tanuló diákok tanulását különböző – kínai, magyar, vállalati, egyetemi – ösztöndíjakkal támogatják majd.

Jó befektetés az egyetem

Az egyetem 520 ezer négyzetméteres területén lesznek az oktatást szolgáló épületek, kollégiumok, kutatóhelyek, sporttelep, a teljes költségének előzetesen 540 milliárd forintot kalkulálnak. A miniszter jelezte, a sajtóhírekkel ellentétben még nem választották ki sem a tervezőt, sem a kivitelezőt.

„Nincs még kivitelező, csak jelentkezők vannak. A minőség és a költség lesz a bírálati szempont”

– mondta Palkovics László, és hozzátette, az államközi szerződést a jövő héten kötik meg, utána indulhat meg az előkészítés.

A miniszter közölte, az egyetem maga is jó befektetés, de azért is megéri, mert az ott tanulók és dolgozók itt fognak adót fizetni, itt bérelnek lakást, itt mennek étterembe. „Ez egy jó megtérülésű projekt” – jelentette ki, ráadásul Magyarországon olyan publikációk fognak születni, amelyek az ország hírnevét növelik.

Nem a Fudan lesz az egyetlen elitegyetem, amely Magyarországra hoz képzést, az MIT-vel, a világ legjobb egyetemével másfél éve állapodtak meg, hogy egy speciális képzési formát Magyarországra hoz, ez a projekt el is indult, Debrecenben az MIT hallgatóiként végeznek kutatásokat.

Felsőoktatási átalakulás

Az európai uniós helyreállítási alapból Magyarország 1500 milliárdot költ a felsőoktatás fejlesztésére, a teljes forrás negyedét. „Magyarországon felsőoktatásra ennyi pénzt még sosem fordítottunk.

Nem lehet azzal vádolni a magyar kormányt, hogy a magyar egyetemeket nem fejleszti”

– mondta a miniszter, és megjegyezte, ezek a beruházások ugyanúgy kölcsönből valósulhatnak meg, mint a Fudan kampusza.

Felsőoktatási modellváltásról elmondta, hogy augusztus 1-jétől 21 intézmény működik majd alapítványi formában. „Az egyetemek működési környezete vált kedvezőbbé, lényegesen rugalmasabb, ugyanúgy fognak működni, mint bárhol a világon. Nem kell alkalmazkodni az állam szabályaihoz. Az ötfős kuratóriumnak csak az az egyetem a fontos. Jobb az, mint ha egy miniszter foglalkozik 29 egyetemmel” – mondta a tárcavezető, és megjegyezte, a Corvinus után még hét másik egyetemet akart átállítani erre a működési formára, onnantól az egyetemek maguk kérték ezt a működési formát, mert látják az előnyeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.13. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×