eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Padlóra küldte a járvány és a kórházak nemfizetése a beszállítókat

Csak januárban 11 milliárddal nőtt az adósság, így összességében február végén már 22 milliárd volt a kórházak tartozása az orvostechnikai beszállítók felé.

Amikor újraindul a gazdaság és az egészségügyi intézményrendszer finanszírozását górcső alá veszi a kormány, akkor majd a felhalmozott adósságokat is rendezni kell – erről Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt az InfoRádiónak.

Tavaly év elején volt egy jelentős, 67 milliárdos adósságrendezés, amely a 2019 év végéről húzódott át. A Pénzügyminisztérium akkori közlése szerint nagyságrendileg 4500 beszállító irányába állt fönn valamilyen mértékű tartozás. A főtitkár megjegyezte, az érintettek nem minden esetben orvostechnikai beszállítók természetszerűleg, hanem minden olyan eszközt, árut és szolgáltatást biztosító cégek, jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek tevékenysége szükséges ahhoz, hogy az egész magyar kórházi intézményrendszer működni tudjon.

Az idei, február végi adósság 22 milliárd forint volt, tette hozzá Rásky László, aki szerint ez még nem olyan borzasztóan magas összeg, azonban nem elhanyagolható, hogy csak januárban 11 milliárddal nőtt az említett összeg, amihez februárban egy 3,5 milliárdos összeg csapódott, vagyis

két hónap alatt összességében közel 14 milliárddal emelkedett a kórházak adóssága,

miután 8 milliárd forint maradt még a tavalyi évről is.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról is beszélt, hogy azok a vállalkozások mentek, illetve mennek csődbe, amelyek már a koronavírus-járvány előtt is bajban voltak. Ugyanis, azáltal, hogy leálltak a tervezhető műtétek, és lényegében csak Covid- és sürgősségi ellátás történik, illetve életmentő beavatkozásokra kerül sor a kórházakban, a beszállítók egy részének a megrendelési állománya erőteljesen visszaesett, ami már önmagában is gazdálkodási nehézségeket okoz, azonban emellett az intézmények sem fizetnek – magyarázta a szakember.

Ezek a vállalkozások már nem élték túl a koronavírus-járvány okozta újabb nehézségeket, tette hozzá Rásky László.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×