Nem tört meg a három évtizedes áremelkedés a termőföldpiacon, az osztatlan közös tulajdonú parcellák megszüntetése pedig segítheti a fenntartható birtokméretek kialakítását, de a szabályozás több szakmai kérdést is felvet – állítják az Agrotax Kft. szakemberei a vg.hu cikke szerint.

A lap a cég elemzése alapján arról számol be, hogy tavaly 1,727 millió forint volt a termőföld hektárának átlagára Magyarországon, a haszonbérleté pedig hektáronként 75 ezer forint, ami 7,3, illetve 4 százalékos emelkedés 2019-hez képest. Leginkább a szántók drágultak, 9,8 százalékkal hektáronként 1,891 millió forintra, a Közép-Dunántúlon a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal.

A járások közül a hajdúszoboszlói volt a legdrágább közel négymilliós hektáronkénti árral, a putnokiban és a bélapátfalvaiban viszont már egymillió alatt hozzá lehetett jutni egy hektár szántóhoz. A gyep hektáronkénti ára 8,2 százalékkal 1,436 millió forintra emelkedett, az erdőké 9,8 százalékkal átlagosan 977 ezer forintra. A fél hektárnál nagyobb gyümölcsösök átlagára 2,385 millió, a szőlőké 2,649 millió forint volt.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolása nagy földforgalmat hozhat, és segítheti a jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását, ám megmerevíti a birtokszerkezetet – mondta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a vg-hu-nak.

Ez mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint 2,4 millió hektárnyi területet érint.