Szerdától a középiskolákban és az egyetemeken áttérnek a digitális oktatásra, a kollégiumokat bezárják, azonban az óvodákban és az általános iskolákban zavartalanul folyik tovább a megszokott oktatás – jelentette be Orbán Viktor kormányfő hétfőn.

Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfői tájékoztatóján azt mondta: az operatív törzs jelenleg 86 óvodában és 11 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet. Előbbiek vonatkozásában országosan mindez 3 százalékot jelent, míg utóbbi esetében 0,4 százalékot.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke alapvetően egyetért a meghozott intézkedésekkel, de

az iskoláknak nagyobb döntési szabadságot hagyott volna.

Szerinte olyan intézkedést, ami minden egyes képzési típus minden korosztálynak egyöntetű helyeslésére találna, és hatékony is lenne a védekezés szempontjából, nehezen lehetne találni. A szerdától várható átállás ugyanakkor nem volt váratlan, hiszen jó ideje ismertek azok a polémiák, amelyek azt pedzegették, hogy hogyan lehetne esetleg kevesebb diákot iskolába járatni a mostani időszakban. Ebből kiindulva pedig egyetlen komolyabb korosztály jöhetett szóba: a középiskolások – tette hozzá Horváth Péter. Hiszen egyfelől közülük többen veszik igénybe a közösségi közlekedés eszközeit, másrészt a fiatalabb korosztályok esetében problémát okozna a szülői felügyelet kérdése.

Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz az őszi szóbeli érettségivel. Tudniillik az írásbeliken sokan voltak, akik nem tudtak részt venni a karantén miatt, ezért jó volna, ha számukra megmaradna ennek a lehetősége, hogy a szóbelik során sikeres vizsgát tehessenek. Horváth Péter, mint a Révai Miklós Gimnázium igazgatója úgy látja,

a 12.-es évfolyamosok „kicsit el vannak keseredve”, hiszen komoly feladatok előtt állnak.

Ezért ő jobban örült volna annak, ha az iskolák helyi lehetőségeket kaptak volna arra, hogy milyen módon szervezik át az oktatásukat, de jelen pillanatban a jogszabály erre nem ad lehetőséget, így emellett kell megpróbálni maximálisan támogatni és segíteni a tanulmányokat.

Miután az egyes terülteken más és más a fertőzöttség aránya, ráadásul vannak iskolák, ahol maga az épület kialakítása is lehetőséget kínálna a diákok biztonságos elkülönítésére, szerinte eltérő megoldásokkal is lehetne védekezni a vírus ellen. Horváth Péter mindenesetre reméli, hogy lesz arra lehetőség, hasonlóan a tavaszi időszakhoz, néhány diákokkal időről időre személyes, felzárkóztató konzultációkra is sor kerülhessen, hiszen nem mindenki tudja egyformán elsajátítani önállóan a tananyagot. Ráadásul

ez a fajta „magára hagyó” modell bizonyos intézmények esetében a lemorzsolódás veszélyét is magában hordozhatja.

A felsőoktatásban tanulók alapvetően egyetértenek a távoktatással, derült ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának felméréséből – ismertette az InfoRádiónak a HÖOK sajtófőnöke. „Abszolúte összhangban van a hallgatók véleményével. A közel húszezer kitöltő 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előnyösebbnek látná a távoktatásra való átállást, elsősorban járványügyi, és kevésbé oktatási szempontból” – tette hozzá Budai Marcell. Ezzel szemben a kollégiumok bezárása már nem annyira van összhangban a tanulók szemléletével, és inkább megosztottak voltak ebben a kérdésben. A HÖOK sajtófőnek szerint jó lenne, ha a tavaszi záráshoz hasonlóan bennmaradhatna a kollégiumban az, aki kérvényezi.

Digitális tananyag? Érettségi?

A Pedagógusok Szakszervezete szerint szélesebb körben kellene kiterjeszteni a digitális oktatást – mondta az InfoRádiónak Szabó Zsuzsa elnök, aki szerint könnyen belátható, ha egy tanteremben átlagosan mondjuk harminc tanuló és egy pedagógus tartózkodik, míg a folyosókon akár több százan is lehetnek egyszerre, a fertőzés veszélye igen magas egy–egy oktatási intézményben.

A fiatalabb, például az ötödikes korosztályok esetében, hibrid oktatást szeretnének, amely keretében heti váltásban – megfelezve az osztályokat – a pedagógusok a hét első felében tartanának órát a gyerekeknek, akik aztán a hét utolsó két napján a kapott feladatokat megoldva készülhetnének föl a következő heti képzésre.

A szakember arra is kitért, hogy a tavaszi tapasztalatok felmérve az látható, hogy nem minden tanulónál biztosított az internet, illetve a megfelelő eszköz a digitális oktatáshoz, nem beszélve arról, hogy továbbra sem ismert, hogy melyek azok a platformok, amik kiszolgálhatják ezt a fajta működést. Ahogyan

az sem látható, hogy a digitális tananyagok fejlesztése megvalósult-e,

kvázi, hogy nem a pedagógusnak kell innovációval megvalósítania azt, hogy miként adja át a tudást.

Mindamellett, hogy egy nap alatt kell átállni a távoktatásra, csak a történet egyik fele – fogalmazott Szabó Zsuzsa, aki szintén

nem látja tisztázottnak az őszi szóbelik kérdését,

ami november 12-én venné kezdetét az emeletszintű érettségikkel, majd november 23-án következnének a középszintűek.

Végezetül emlékeztetett, tavasszal a pedagógusokra az otthoni munkavégzés, amely során az állam kötelező feladatát valósították meg, plusz költségeket is rót, mint a saját számítógép megléte, internetelőfizetés, áramfogyasztás. Ezért az oktatási államtitkárságtól azt kérték, hogy kompenzálják vissza egyszeri százezer forinttal valamennyi érintetett, amire egyelőre nem került sor. „Ha most újra visszatér a történet, akkor ez nem megkerülhető.”

Közben a keddi napon – mások mellett – döntés született, hogy az érettségi vizsgák szóbeli részei, a központi írásbeli felvételi vizsgák és az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával hagyományos módon folytatódnak.