A billegő államokban dől majd el, hogy a november 3-i elnökválasztás után is Donald Trump marad a Fehér Ház lakója, vagy demokrata kihívója Joe Biden lép a helyére – írja a Mandiner. A hetilap szerint idén 13 olyan amerikai tagállam van, ahol nincs egyértelmű demokrata vagy republikánus többség, a billegők közé került két korábbi republikánus bástyának számító állam, Georgia és Texas is. A Politico elemzésére hivatkozva azt írják: a billegők közül 5 tagállamban Trump, 5-ben Biden az esélyesebb, 3-ban megjósolhatatlan az eredmény. A Mandiner kiemeli, hogy a második legtöbb elektori szavazattal bíró Texas megnyerése kulcsfontosságú lenne Trumpnak, ugyanakkor az ott növekvő városi és diplomás népesség, valamint a nagyszámú spanyol ajkú közösség inkább a demokratáknak kedvez. A lap azt is megjegyzi, hogy míg 2016-ban Trump nyert a kertvárosokban, azóta ezek a környékek inkább a demokratákat segítették a képviselőházi többség elnyeréséhez.

A Figyelő arról közöl cikket, hogy a NAV-hoz bekötött online számlázás jövőre teljes lesz. Azaz ekkortól már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja majd az adóhivatal. Az újfajta adatszolgáltatás átlagosan napi több mint félmillió lakossági számlát érint - írja a hetilap. A figyelő szerint a változással visszaszorulhat a feketegazdaság és csökkennek a bürokratikus akadályok. Mivel minden adat befolyik a NAV-hoz, így az áfabevallások is egyszerűsödhetnek: ezeket szoftver készítheti el , s a kiajánlásukat követően a cégeknek csak el kell fogadniuk az adatokat. A lap megjegyzi, a számlázás egyszerűbb is lesz Mivel az eladó a meghatározott adatokat beküldi az adóhivatalhoz, a vevőnek elegendő letölteni onnan azokat. Ezek után ez a hivatalos NAV-os adatszolgáltatás lesz a hiteles elektronikus számla is egyben.

A HVG arról ír, hogy bár a műanyagoknál kevésbé félnek tőle, a világ fuldoklik a betonban. A lap megjegyzi, hogy az anyag kétségbevonhatatlan előnyei mellett természeti élőhelyeket vesz el és tesz tönkre, erősíti a nyarakat egyre elviselhetetlenebbé tevő városi hőszigetek kialakulását, a készítése és a lerombolása során keletkező nagy mennyiségű por pedig növeli a légúti betegségek kockázatát. További probléma, hogy előállítása rettentő víz- és homokigényes, utóbbihoz például folyómedreket és tengerpartokat pusztítanak el. Még komolyabb probléma, hogy a beton előállítása során rengeteg szén-dioxid jut a légkörbe, egyes becslések szerint

ez adja a globális emisszió 8 százalékát.

Ha sikerülne „kizöldíteni” a cement hagyományos gyártási technológiáit, azzal szakértők szerint 2050-re akár 40 nappal is ki lehetne tolni a túlfogyasztás napját. A lap megjegyzi, hogy Az igazi siker a cement teljes kiváltása vagy a gyártás környezetbaráttá tétele lenne, ám ehhez politikai akarat is kellene.