A koronavírusból felgyógyultak között sokaknál megfigyeltek krónikus fáradtság és poszttraumás stressz szindrómát - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa kedd este az M1 aktuális csatornán.

Az újfajta koronavírusnál a gyógyultak 20-25 százalékánál alakult ki krónikus fáradtság szindróma, ami egyébként más vírusfertőzések (például Epstein–Barr-vírus, cytomegalovírus) esetén ismert tünetegyüttes, és azoknál legalább hat hónapig áll fenn. A betegek ez idő alatt fáradtak, szívdobogásuk jelentkezik, fulladnak, emésztési panaszaik vannak, verejtékeznek, szapora szívverésük van. Rámutatott, e tünetek jelentkeztek a Covid-19 fertőzésből gyógyultak negyedénél-ötödénél is, és bár a szindrómát magát laboratóriumi vizsgálatokkal nem lehet kimutatni, a klinikai tünetek alapján felállítható a diagnózis.

Felidézte, hogy korábban két hasonló koronavírus-fertőzés volt a világon: a SARS és a MERS.

A SARS-ból kigyógyult betegek nagy részénél nagyjából 3 év kellett, hogy a krónikus fáradtság szindrómából is kigyógyuljanak.

Ezen esetekben a gyógyulásért nem lehetett sokat tenni, annyit tanácsoltak, hogy ne terheljék magukat, pihenjenek többet.

Vizsgálják a vírus idegrendszerre gyakorolt hatását is

Szlávik János elmondta: idős, intenzív osztályra kerülő betegeknél nagyon gyakoriak a központi idegrendszeri szövődmények, elsősorban agyvérzés vagy az agyi erek gyulladása - ezek egy idős embernél súlyos gondot okozhatnak.

Az intenzív osztályról kikerült fiataloknál inkább poszttraumás stressz szindrómát észlelnek. Amikor egy fiatal szembesül azzal, hogy a vírusfertőzés miatt akár meg is halhat, gyógyulása után küzdhet szorongással, depresszióval, alvászavarokkal, hallucinációkkal. Ezt - mint hozzátette - a magyar gyógyult betegeknél is megfigyelték, nálunk is az intenzívről kikerültek közel 10 százaléka esetében. A szindróma komplex pszichológiai-pszichiátriai kezeléssel múlhat el.

Szlávik János kitért arra is, hogy a maszkhasználat elhanyagolása inkább a fiatalokra jellemző. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy nem is ők vannak veszélyben, hanem azok, akiket megfertőzhetnek.

A főorvos szerint csökken a fegyelem, de azért sokan látják, hogy ezt a betegséget egyelőre csak maszkhasználattal, fertőtlenítéssel, távolságtartással, a karanténszabályok betartásával lehet megakadályozni.

Az orosz vakcinával kapcsolatban megjegyezte: a szert nem januárban kezdték el kifejleszteni, hanem egy már korábban a SARS és a MERS járványok idején kutatni kezdett módszerről van szó. A fejlesztés azonban még csak most fogják tömegeken tesztelni, de ez még mindig klinikai vizsgálatnak számít, aminek lezárulta előtt nem lehet törzskönyvezni az oltást. Emlékeztetett: muszáj tehát járványos területen is tesztelni az oltást, ezt nem lehet megspórolni, így viszont csak év végére, jövő év elejére fog kiderülni, hogy az orosz vakcina mennyire hatékony.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!