7 °C
Jelenleg nem az a kérdés, hogy mikorra várható a második hullám, ugyanis még az első sem csendesedett le – mondja Jakab Ferenc virológus.
A szakember szerint az, hogy az esetszámok csökkentek, mert az emberek fegyelmezettsége és a megfelelő intézkedések hatására sikerült visszaszorítani a járványt, nem azt jelenti, hogy a vírus ne cirkulálna továbbra is Európa-szerte, ahogyan Magyarországon is.
Amíg ugyanis egyetlen egy fertőző személy is van, addig a járvány újbóli fellobbanása bármikor megtörténhet
– intett óva a kutatási akciócsoport vezetője.
Jakab Ferenc nem tudta eléggé hangsúlyozni, hogy miután egy cseppfertőzős útján terjedő, az emberi sejtekhez igen nagy affinitással kötőd vírusról van szó, rettenetesen könnyen fertőzhet. Egy megbetegedett személy, ha nem vigyázunk, számtalan embernek átadhatja, innentől kezdve pedig a nem megfelelő intézkedések vagy nem megfelelő viselkedés
„iszonyatosan” meg tudja ugrasztani a járványnak a számait
– ismételte meg.
A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, Magyarországon
a legmegfelelőbb viselkedés most az lenne, hogy ne bagatellizáljuk el a betegséget.
Ugyanis, mint megjegyezte, egyre inkább élesednek azok a hangok, amelyek azt hirdetik, nem volt, nincs és nem is lesz semmilyen koronavírus-járvány, túl volt fújva, mint egy lufi, csak fölösleges pánik és hisztikeltés volt. Ez azonban nem igaz, erősítette meg határozottan a szakember, aki szerint igenis egy valós kockázatról van szó, egy újfajta, veszélyes vírusról, és annak, hogy Magyarország ilyen „jól megúszta”, örülni kell. Ezért újfent arra hívta fel a figyelmet, hogy
a korábbi, megfelelő viselkedésén senki ne változtasson.
Ennek megfelelően a távolságtartás, ahol szükséges és előírt a maszkhasználat és természetesen a higiéniás rendszabályok betartása most is nagyon fontos lenne – húzta alá.
A második hullám
Bár még az első hullám sem ért véget, semmilyen tudományos magyarázat, bizonyíték nincs jelenleg arra, hogy a járvány második hulláma legkorábban az őszre tehető – értett egyet Jakab Ferenc. Még akkor se, ha alapvetően a normál, hagyományos emberi koronavírusok, amelyek évről évre fertőznek, valamiféle szezonalitást mutatnak, vagyis ősszel-télen fellángolnak, majd a nyár folyamán lecsökken a terjedésük. Ez általában igaz egyébként minden légúton terjedő fertőző betegségre is, így például az influenzára, azonban ez nem összekeverendő, összehasonlítandó a SARS-CoV-2 vírussal – emelte ki. Bár sejthető, hogy az új típusú koronavírus esetében a terjedést némiképp lassíthatja,
megállítani azonban semmiképp sem tudja a meleg és a napsütés,
ahogyan azt sokan feltételezték.
Jakab Ferenc szerint természetesen valahol érthető, és nagyon komoly társadalmi és gazdasági igény volt arra, hogy a lazító intézkedéseket meghozzák, és ez így is van jól. Úgy véli, az embereknek a két hónap karantén nagyon sok volt, és jogos részükről a vágy, hogy végre az életüket élhessék, és kicsit nyissanak. Amivel nincs is semmi gond, de csak megfelelő intézkedések bertásával – tette hozzá gyorsan, ismételten hangsúlyozva, figyeljünk oda, és ne bagatellizáljuk el. Vagyis ne azt mondjuk, hogy „ó, most, hogy lazítottunk, mindent szabad”, helyette inkább azt, hogy „ó, most hogy lazítottunk, de jó hogy végre kicsit a saját életünket élhetjük, de ennek ellenére figyeljünk oda, tartsuk be a szabályokat”. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy
a láthatatlan, lappangó veszély még mindig itt van, ha nem is szükségszerűen Magyarországon, de Európában, ami bármikor újra betörhet az életünkbe
és radikálisan megváltoztathatja azt – magyarázta. Odafigyelve magunkra és egymásra ugyanis csökkenthető a lehetősége egy esetleges második hullám kialakulásának, de legalábbis annak mértéke.
A szupertejesztők
A hazai kutatási akciócsoport vezetője kérdésre válaszolva elmondta, szuperterjesztő alatt a szakma azokat a személyeket érti, akik nagyon sok embernek tudják gyakorlatilag észrevétlenül átadni a betegséget. Vagyis nagyon enyhe tünetekkel, netán tünetmentesen vészelik át a járványt, ezért erre nem figyelve, esetleg nem ismerve a tényt, több embernek, rengeteg szálon tovább tudják adni a vírust. Példaként megjegyezte, a 2002-es, 2003-as SARS-járvány idején is voltak szuperterjesztők épp az egészségügyi dolgozók között, akik magukról nem tudták, hogy fertőzöttek, így a betegek ápolása közepette tovább tudták adni a vírust.
