19 °C
Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellett nyúlni. Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk – írta eredményeiről beszámolva a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja.
Az eredményeket alátámasztja a szakemberek által hálózati-alapú és evolúciós filogenetikai megközelítéssel készített két ábra is.
A szakemberek szerint az eredményekből tisztán látszik, hogy többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy
a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett.
Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a pécsi kutatók által vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott a vírus megérkezése. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy
Kínára vagy az Egyesült Államok területére vezethető vissza.
Fontos tudni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép – írták a kutatók.
Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat lehetett látni a vizsgálatok eredményei szerint, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.
Ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből lehet kikövetkeztetni. "Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont" – olvasható az elemzésben.
A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló forgatókönyv figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre fordíthatta Magyarország, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni – hangsúlyozták a kutatók. Kiemelték azt is, hogy
rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére,
ugyanis "senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni".
A pécsi szakemberek beszámolója rávilágít, hogy ezen eredményeknek köszönhetően megismerhetővé vált, miként terjedt el az emberi mozgással összefüggésben Európa-szerte a SARS-2 vírus. "Világméretű hálózati „térképre” tudtuk helyezni továbbá a magyarországi korai vírusszekvenciákat, méghozzá széleskörű hazai együttműködés keretében, kiváló tudóstársainkkal együttműködve" – írták a bejegyzésben, hozzátéve, hogy ezek az információk a döntéshozóknak is segítnetnek, valamint a jövőben jelentkező más járványok során is fontosak lesznek.
