INFORÁDIÓ
2023. február 3. péntek
Balázs

virológia

koronavírus

eredet

egészségügy

A kormany.hu által közzétett képen védőfelszerelést viselő orvos ellát egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án.

Több forrásból érkezett a koronavírus Magyarországra

Infostart
Újabb cikkünk a témában:

Elkészült az első magyar genomikai járványelemzés, amelyben azt vizsgálták, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban. Honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön?

Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellett nyúlni. Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk – írta eredményeiről beszámolva a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja.

Az eredményeket alátámasztja a szakemberek által hálózati-alapú és evolúciós filogenetikai megközelítéssel készített két ábra is.

A szakemberek szerint az eredményekből tisztán látszik, hogy többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy

a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett.
A vírus genetikai alapú „világtérképe”. Minden egyes apró pötty egy vírusmintát jelképez a világ valamely táján, csoportosulásuk az adott földrajzi régiót mutatja, ahol „közelebbi rokon” vírustörzsek terjednek. A sárga, számozott pöttyök a magyarországi minták Március utolsó 2 hetéből. Az ábra is jól szemlélteti, hogy többféle eredetről beszélhetünk. Forrás: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja
A vírus genetikai alapú „világtérképe”. Minden egyes apró pötty egy vírusmintát jelképez a világ valamely táján, csoportosulásuk az adott földrajzi régiót mutatja, ahol „közelebbi rokon” vírustörzsek terjednek. A sárga, számozott pöttyök a magyarországi minták március utolsó 2 hetéből. Az ábra is jól szemlélteti, hogy többféle eredetről beszélhetünk. (Forrás: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja)

Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a pécsi kutatók által vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott a vírus megérkezése. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy

Kínára vagy az Egyesült Államok területére vezethető vissza.

Fontos tudni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép – írták a kutatók.

Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat lehetett látni a vizsgálatok eredményei szerint, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.

Ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből lehet kikövetkeztetni. "Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont" – olvasható az elemzésben.

Úgynevezett filogenetikai ábra, amellyel a vírusok rokonsági fokait és evolúciós viszonyait lehet szemléltetni. Minden vízszintes vonal egy-egy vírusminta, a zöld pöttyök a magyar minták. (Forrás: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja)
Úgynevezett filogenetikai ábra, amellyel a vírusok rokonsági fokait és evolúciós viszonyait lehet szemléltetni. Minden vízszintes vonal egy-egy vírusminta, a zöld pöttyök a magyar minták. (Forrás: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja)

A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló forgatókönyv figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre fordíthatta Magyarország, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni – hangsúlyozták a kutatók. Kiemelték azt is, hogy

rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére,

ugyanis "senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni".

A pécsi szakemberek beszámolója rávilágít, hogy ezen eredményeknek köszönhetően megismerhetővé vált, miként terjedt el az emberi mozgással összefüggésben Európa-szerte a SARS-2 vírus. "Világméretű hálózati „térképre” tudtuk helyezni továbbá a magyarországi korai vírusszekvenciákat, méghozzá széleskörű hazai együttműködés keretében, kiváló tudóstársainkkal együttműködve" – írták a bejegyzésben, hozzátéve, hogy ezek az információk a döntéshozóknak is segítnetnek, valamint a jövőben jelentkező más járványok során is fontosak lesznek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Árvai Károly/kormany.hu
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018