Infostart.hu
eur:
372.66
usd:
339.54
bux:
141057.43
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pexels.com

Szakértő: a kórházak helyett az alapellátás felé kell terelni a betegeket

Már januárban krízis alakult ki több kórházban a tavalyi adósság miatt. Sajtóhírek szerint több intézmény gyógyszert és eszközöket sem tudott vásárolni. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a finanszírozás és az ellátórendszer átalakítására lenne szükség.

Január végén féltucatnál több kórház nem tudott gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat és eszközöket rendelni a betegek ellátásához – értesült a Népszava. A lap szerint a legnagyobb adós kórházak idei kerete már az év első négy hetében elfogyott, miután a kormány nem fizette ki az év végéig az adósságaikat. Az intézményvezetők nehéz helyzetbe kerültek, miután

egy vonatkozó törvény tiltja a fedezet nélküli vásárlást, egy másik azonban előírja, hogy beteg nem maradhat ellátatlanul.

A Népszava szerint több kórház útmutatásért fordult a fenntartóhoz, a Pénzügyminisztérium pedig végül a számlák zárlatát feloldotta, a fedezetlen költések gondja azonban nem oldódott meg.

Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke januárban az InfoRádiónak azt mondta: át kell alakítani a kórházak finanszírozását. „Nagyon régóta nem tervezték át és nem lett változtatva az adott beavatkozásért kifizetett összeg, ami már

régen köszönőviszonyban sincsen a valósággal

– emelte ki. Ugyanakkor szerinte azokat a tényezőket is bele kéne venni a finanszírozásba, amelyek még nincsenek benne: az árfolyamváltozás, a minimálbér, a garantált bérminimum, az áfakérdés vagy a pénzromlás.

Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint a nemcsak a finanszírozás, de az egész ellátórendszer átalakításra szorul:

a kórházak helyett az alapellátás felé kell terelni a betegeket.

„2015-ben elfogadott az Országgyűlés egy nagyon előremutató, új alapellátási törvényt, azonban a gyakorlatban még nem valósultak meg azok az elképzelések, amelyek, ha nem is az egyik pillanatról a másikra, de középtávon megerősíthetnék a valójában sokkal olcsóbb alapellátást, ami tehermentesítené a szakellátási szinteket. Vagyis akár ugyanennyi pénzből, más struktúrában, jobban tudnának működni az intézmények” – fogalmazott.

Egy tavaly év végi kormányhatározat szerint már dolgoznak a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra átalakításán. A határozat szerint meg kell akadályozni a kórházi adósságok újratermelődését. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor.hu-nak adott interjújában azt mondta: a tartozásokhoz hozzájárul, hogy vannak érthetetlen szerződések, nem minden az üzleti szabályok betartása szerint zajlik. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a tőkekövetelésük

20 százalékos elengedését várják a kórházi beszállítóktól.

„Az erről szóló tárgyalások sikeressége pedig befolyásolja majd a kormányt, hogy a beszerzések központosítása során melyik cégekkel tud majd hosszú távon együttműködni” – hangsúlyozta Varga Mihály. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez zsarolás, nem értik, mi a baj a szerződésekkel, ha egyszer már a közbeszerzéseken rájuk bólintottak.

Rásky László a Világgazdaság szerdai számában arról is beszélt, hogy az Orvostechnikai Szövetség becslései alapján tavaly mintegy ezer kórházi beszállító nem kapta meg kifizetetlen számláinak ellenértékét. Azaz hozzávetőleg ennyien hiteleztek a magyar egészségügynek. Rásky László az áprilisban kezdődő új elszámolási évvel összefüggésben megjegyezte, az sem nullszaldóval, hanem 25-30 milliárd forint adóssággal indul majd az egészségügyi intézményeknél.

Hozzátette, hogy a kormány a 100 millió forint alatti lejárt követeléssel rendelkező cégek kifizetésére csaknem 19 milliárd forintot különített el, a 100 millió feletti tartozások pedig összességében 49 milliárd forintra rúgnak. A szövetség nem reprezentatív felmérése szerint a kifizetések elég nagy szórást mutatnak: van, aki csaknem a teljes követelését megkapta, viszont több olyan cégről is tudnak, amely a követelése 50 százalékához sem jutott hozzá

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×