eur:
411.41
usd:
393.62
bux:
79598.73
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: YouTube/TEDxDanubia

Elhunyt Sárközy Tamás jogászprofesszor

Rövid, súlyos betegség után, életének 80. évében meghalt Sárközy Tamás jogászprofesszor - tudatta a Magyar Jogász Egylet szerdán. Az egylet többszörösen újraválasztott elnökét kedden érte a halál.

Sárközy Tamás a magyar társasági jog és a gazdasági rendszerváltozás meghatározó alakja volt, közgazdász- és jogászhallgatók nemzedékei lehettek részesei egyéni hangvételű, a diákok körében legendássá vált előadásainak.

Az MTA Jogtudományi Intézetének professor emeritusa tanszékvezető egyetemi tanára volt a Budapesti Corvinus Egyetemnek és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek, emellett hosszú ideig betöltötte a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztét is.

A nemzetközileg is elismert tudós, több állami kitüntetés és a Prima Primissima-közönségdíj birtokosa a rendszerváltás időszakában deregulációs kormánybiztosi és igazságügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be.

"Szerette az életet, és az élet is szerette őt. Hiányozni fog nemcsak nekünk, de a jégkorong- és futballmérkőzések lelátóiról is" - búcsúzik tőle a Magyar Jogász Egylet.

Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten, 1963-ban az ELTE jogtudományi karán szerzett diplomát, majd az Építésügyi Minisztérium jogtanácsosa, 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, főmunkatársa, vállalati jogi osztályvezetője volt, 1993-től másodállásban a polgári jogi részleg vezetője, tudományos tanácsadó. 1972-től a budapesti közgazdaság-tudományi egyetem gazdaságjogi tanszékén egyetemi docens, majd egyetemi tanár, 1981-2001-ben tanszékvezető volt. 2005-től 2010-ig a Gazdasági Jogi Intézet igazgatója. 2000-től egyetemi tanár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Üzleti Jogi Tanszék alapítója és 2011-ig vezetője.

Sárközy Tamás 2008-tól 2011-ig az Általános Vállalkozási Főiskola rektora. Szerepet vállalt kormányzati területen is: 1987-90-ben a Minisztertanács parlamenti titkára, deregulációs kormánybiztos, 1988-90-ben igazságügyminiszter-helyettes, a társasági törvényt kidolgozó kodifikációs bizottság vezetője volt. 2002-ben a Kopint-Datorg Rt. igazgatóságának elnöke lett, 2004-2006-ban a közigazgatás reformját előkészítő kormánybiztosként is dolgozott. 1993-tól a Gazdaság és Jog folyóirat főszerkesztője.

Kutatási területe volt a gazdasági jog, a társasági jog, a polgári jog, ezen belül a jogi személyek és a tulajdonjog, a kormányzati intézményrendszer.

Sárközy Tamást 1985-ben Állami Díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben pedig Prima Primissima-közönségdíjat kapott. 2019-ben beiktatták a hazai jégkorong Hírességek Csarnokába.

Több mint ötven szakkönyv szerzője. Főbb művei: A társasági törvény (1988), Gazdasági státusjog (1995), A hatékonyabb kormányzásért (1996), A rendszerváltozás és a privatizáció joga (1998), A magyar társasági jog Európában, a társasági és a konszernjog elméleti alapjai (2001), Sportjog (2004), Kormányzás, civil társadalom, jog (2004), Államszervezetünk potenciazavarai (2005), A korai privatizációtól a késői vagyontörvényig (2009), A szocializmus, a rendszerváltozás és az újkapitalizmus gazdasági civiljoga Magyarországon 1945-2005 (2009).

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×