A 13 millió magyarországi tankönyvből mára nagyságrendileg 12 millió állami kiadású, ez azonban nem jelenti a választék szűkülését, emelte ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. "Néhol, azt gondolom, adott esetben még bűvölésről is beszélhetünk, hiszen zajlik egy olyan, 900 tételt érintő tankönyvfejlesztési program, amely olyan hiányterületekre fókuszál, ahol soha nem volt tankönyv" – fogalmazott a szakember.
A felvásárlásnak köszönhetően
a jó tankönyvek nem vesznek el, csupán állami kiadásba kerülnek,
tette hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára.
"Ez egyfajta rendezése is a tankönyvellátási ügynek – mutatott rá. – Továbbra is áll az a szabály, hogy minden kerettanterv esetén két tankönyv válaszható. Illetve az idegen nyelv esetében ezt eddig sem várta el az állam, itt ugye miniszteri felhívásra van arra mód, hogy ezeket jegyzéken tartsuk, ennek is zajlik a tervezése, a kiadókkal való átgondolása."
Korábban a tankönyveket forgalmazó cégek tulajdonosai sokmilliós osztalékot vettek ki, hívta fel a figyelmet az államtitkár. "Amivel egyébként nem önmagában van probléma, hiszen egy piaci alapon megszervezett tankönyvellátásnál ez természetes is. De
a kormány nem egy piaci alapú tankönyvellátásban gondolkodott"
– magyarázta.
Maruzsa Zoltán szerint a tankönyvpiac most is színes, kialakult az állami tankönyvfejlesztés rendje, és a köznevelésben tanuló diákok jövőre már ingyenesen kapják a tankönyveket. "Mindezt pedig úgy tudtuk elérni, hogy 40 százalékot tudtunk faragni az árakon.
Ez, megkockáztatom, hogy egy sikertörténet – húzta alá.
– Csak adott esetben kell még várni 5 vagy 10 évet, amíg ezt majd a történészek elismerik."
Az államtitkár hangsúlyozta, az első új generációs 176 tankönyv mára használatban van. "Kísérleti tankönyv státuszuk is véget ért, és ma már rendes tankönyvként vannak jegyzéken. Ez a 900 tétel, ezek közül, különösen azok, amelyek újraírásokat, frissítéseket jelentettek, ezeket már az idei rendeléskor jegyzéken voltak, így megközelítőleg 200 példányról beszélhetünk. A többi pedig a 2020-as és 2021-es könyvrendelésben lesz majd hozzáférhető" – ismertette.
Maruzsa Zoltán hozzátette, idén is több száz, elsősorban nemzetiségi tankönyvet is vásárolt a Nemzeti Tankönyvkiadó.
Hatékony lehet a közös munka
Jelentősen átalakul az oktatáspolitika, a felsőoktatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül, a közoktatás továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörében marad – emlékeztett az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán a változások következményeiről is beszélt.
"Nyilván vannak kollégák, akik az egységes okatási igazgatást sírják vissza, vagy azt gondolták eredményesebbnek. Én azt gondolom, hogy jól sikerül együttműködnie az oktatási szakembereknek a két tárca között a múltban is, és a jövőben is. Palkovics miniszter úr világossá tette több sajtónyilatkoztatában, hogy az innováció terén, a magyar gazdaság versenyképessége terén mit vár az egyetemektől, ilyen módon lehetett érvelni, és lehetett döntést hozni amellett, hogy a felsőoktatási tárcához kerüljön – magyarázta. – Ezt a döntést természetesen végrehajtjuk, és
továbbra is szoros együttműködésben lesz a köznevelés és a felsőoktatás, a köznevelés és a szakképzés, ahogyan az eddigiekben is."
Maruzsa Zoltán a műsorban a felvételihez kötött nyelvvizsga-követelményekre is kitért: "A változtatásra lehetősége a kormányzatnak kedvezőbb feltétel kialakítására lényegében egész jövő júliusig van. De ez most már az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az illetékességi körébe tartozik majd, hiszen a felvételi a felsőoktatás vonatkozásában a felsőoktatással együtt mozog. A kormány többször foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, és biztos vagyok benne, hogy még fog is" – tette hozzá.
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, szerdától államtikárként is a köznevelés hatékony megszervezése lesz a célja. "Feladataink önmagában ebből fakadólag nem változnak, hiszen ugyanúgy,
a magyar köznevelés egészét szolgáljuk majd, mint ahogyan a korábbi belső struktúrában
– jegyezte meg. – És az oktatási rendszernek a négy alrendszerét eddig is két miniszter irányította, és eddig is megvolt az együttműködés a tárcák között, most pedig ugye az Emminél lévő két alágazat: felsőoktatás és köznevelés kapcsán zajlik a munka az átadás-átvétellel."
Maruzsa Zoltán hozzátette: a jövőben is hatékony együttműködésre törekszenek a különböző szakterületek vezetői.
Kevesebb gyerek, több pedagógus
2010-ben 164 ezer, míg az utóbbi években 170 ezer fő lát el pedagógusi szolgálatot az országban. Ebbe beletartoznak az óvodapedagógusok, a tanítók, a tanárok, valamint a gyógypedagógusok is. A gyerekszám 2010-hez képest azonban jelentősen csökkent – jegyezte meg Maruzsa Zoltán az Arénában.
"Megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket, ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon" – fogalmazott.
Maruzsa Zoltán szerint jelentősen lesarkítva azt lehet mondani, hogy valójában egy pedagógus sem hiányzik, "hiszen a feladatok el vannak látva, és soha ennyi kolléga nem dolgozott még a magyar köznevelés rendszerében: 170 ezer fő látja el a feladatot".
Október elsején derül ki, hogy az egyes tankerületekben maradt-e betöltetlen tanári állás. Az államtitkár nem számít tömeges létszámcsökkenésre. "Azt vélelmezem, és ezt igazolják az előzetes tájékozódásaink is a tankerületeknél, hogy ez a létszám stabilan megvan.
Az, hogy intézmények hirdetnek állásokat, az nem feltétlenül üres álláshelyet jelent.
Jelentheti azt is, hogy jövőre, meg két én múlva látnak nyugdíjba menő kollégát, és biztos, ami biztos, megpróbálnak már most embereket felvenni – magyarázta. Van arra forrás, hogy ilyenkor intézmények státuszokat betöltsenek. Ez egy nagyon mozgó és képlékeny történet. 170 ezer kolléga képes ellátni a feladatokat, és jelenleg is ellátja."
Maruzsa Zoltán végezetül kiemelte, komoly kihívásnak tartja, hogy a tanári pálya minél vonzóbb legyen.
