eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Blaha Lujza tér Budapesten 2018. március 28-án. A teret mintegy kétmilliárd forintból, várhatóan 2019 végére felújítják.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Lánchíd, Blaha, Margitsziget, dugódíj - súlyos döntéseket hozott a főváros

Az 1-es villamost meghosszabbítják, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér mellett megújul az Orczy tér és a Széna tér is. Minderről gyakorlatilag az ellenzék nélkül döntöttek, az MSZP és a DK képviselői kivonultak a teremből, mert nem vették napirendre a patkányhelyzetet kivizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslatukat.

Szavazásdömping volt a városházás, mintegy hetven előterjesztést fogadtak el a képviselők, köztük a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti Mobilitási Tervet (BMT). A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek, a Miniszterelnökség is megvitatta. A tervezési folyamat része a BMT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat széles körű társadalmi egyeztetése is, amelyen április 11. és május 11. között zajlott.

Terv három forgatókönyvvel

A Budapesti Mobilitási Terv gyakorlatilag arról szól, milyen a közlekedési fejlesztési tervekre és beruházásokra lehet számítani a fővárosban 2030-ig. A lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek.

A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül 11-12 százaléka.

Ennek megközelítőleg fele, 2500 milliárd forint az állami projektek értéke, 670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt.

A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések - a projektötletekkel együtt - közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének, ez a fővárosi régió közlekedésének jelenleg becsült beruházási igénye.

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi 11-én hozta nyilvánosságra a honlapján a Budapesti Mobilitási Terv egyeztetési anyagát, amelyből három változat készült, de közös volt bennük, hogy mindháromban szerepelt

a dugódíjként emlegetett fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és a kapcsolódó infrastruktúra beruházások.

Tarlós István főpolgármester a fővárosi behajtási díjról korábban elmondta, hogy azt még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalta be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik róla, nem a főváros akarja mindenáron bevezetni.

A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel a többi mellett:

  • az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig,
  • a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése,
  • az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben,
  • a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója,
  • a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése,
  • a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása,
  • a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása,
  • a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása.
  • További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.

Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel:

  • az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása,
  • a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása,
  • az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása,
  • a metróvonal járműfejlesztése, városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése,
  • a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése,
  • a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása,
  • a Nagy Lajos király útja fejlesztése, a közbringa-rendszer továbbfejlesztése,
  • a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója.

A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén - a többi mellett - a következők:

  • a Külső Bécsi úti villamos vonal meghosszabbítása (Vörösvári út - Aranyvölgy),
  • a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása,
  • a 2-es és 24-es villamosok összekötése,
  • a 2-es villamosvonal rekonstrukciója,
  • a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint a budai belvárosi Duna-part megújítása.

A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett: a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása.

Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.

Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

Margitsziget és Római-part

A római-part fejlesztése során az előterjesztés szerint "minőségjavító" intézkedéseken belül játszótereket újítanak fel, illetve alakítanak ki, kerékpáros pihenők és pihenőparkok létesülnek, valamint ülőbútorok helyeznek el. Továbbá fafelméréseket követően, valamint a fenntartási koncepcióterv elkészítése után elvégzik majd a szükséges faápolási munkákat.

A fejlesztést 2020. május 31-ig tervezik megvalósítani 447 millió forintból.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont elhagyatott területet parkosítják. Jelenleg - a lelátók és melléképületek elbontását követően - 40-60 centiméter változó vastagságban építési törmelék, a felhagyott salakos teniszpályák helyét pedig szennyezett salak borítja.

A tereprendezés keretében megvalósul a talajréteg cseréje a felszínt borító salakos talaj és az építési törmelék eltávolítása után. A projekt magában foglalja a tereprendezést és burkolatépítést, a megnövekedett zöldfelületen gyepfelület, cserje és évelőfelület létesítését, valamint parkfák telepítését. A fejlesztés eredményeként a Margitszigeten zöldfelületben gazdag rekreációs célú pihenőpark létesül. A fejlesztéssel érintett terület mintegy 13 ezer négyzetméter. A 2020. május 31-ig befejezendő környezetrendezésre 300 millió forintot biztosítottak.

Több mint 7 milliárd a Rác fürdő és hotelre

Az Infostart is beszámolt a most elfogadott, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztéről, amely szerint több mint hétmilliárd forintot biztosítanak arra, hogy a fővárosi önkormányzat megszerezze a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárás során.

Az előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arra utasítja a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és a hotel felszámoló általi értékesítése során mindkét felépítmény, azaz a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint összeghatárig ajánlatot tegyen. Ezért a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. részére 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanak.

Lánchíd, alagút novemberben

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, forgalomkorlátozás csak később várható. A testület döntött, hogy a felújítást várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítják majd meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A rekonstrukcióra a főváros saját forrásból 17 milliárd 360 millió forintot biztosít és ehhez az állam 6 milliárd forint támogatást biztosít.

Mindemellett arról is döntött a közgyűlés, hogy tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét. Eszerint az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművek forgalmát is korlátozzák majd szmogriadó esetén Budapesten, és határoztak 12 közterület elnevezéséről is.

A Lánchidat változatlan járdaszélességgel, a jelenlegi látványt megőrizve és a közúti forgalom legfeljebb 18 hónapig tartó korlátozása mellett újítják fel.

A teljes, több elemből álló rekonstrukciót a Budapest Közlekedési Központ (BKK) útján egy közbeszerzési eljárás keretében 2022. május 31-i be kívánják befejezni.
A BKK már megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×