Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A dabasi Jézus-szobor az avatóünnepség napján a Pest megyei városban, a Pusztatemplom úton 2018. június 21-én. Az ünnepséget az Áldos Hagyományőrző, Kulturális Egyesület szervezte.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Megvan a magyarázat a dabasi "szétszórt" csontok rejtélyére

Nem szétszórt csontok vannak a dabasi feltárásnál, hanem az úgynevezett tanúfalakban lévő emberi maradványok - nyilatkozta az ásatásokat vezető régész.

Korábban az Index írt arról, hogy Dabason, a Krisztus-szobor mellett emberi csontok hevernek szanaszét. Az InfoRádiónak nyilatkozó régész szerint tanúfalakban lévő emberi maradványokról van szó, nem szétszórt csontokról.

Rácz Tibor Ákos kifejtette,

törvényi kötelezettség, hogy építkezés előtt fel kell tárni a lelőhelyeken a régészeti emlékeket.

Így történt ez Dabason is, ahol egy áruház építése előtt végeztek feltárást a területen.

Az Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület az áruház melletti templomdombra tervezte Krisztus-szobrát, és a szobor építését megelőzően a régész csapattal közösen feltárták az emlékmű alapterületét.

Megtaláltuk a Zsigmond korabeli templom alapozását, illetve egy Árpád-kori templom maradványait. Arra jutottunk, hogy érdemes itt a kutatást folytatni,

és ehhez támogatókat kerestünk. A dabasi önkormányzat beszállt, a helyi vállalkozók is támogatták a feltárást, és a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázattal sikerült egy nagyobb összeget nyerni, ebből valósulhatott meg az ásatás a templomdombon. Amit jelen pillanatban a látogatók láthatnak az egy folyamatban lévő munka, a szobortól keletre, ahol a középkori templom körüli temető sírjait tárjuk fel - mesélte a régész.

Jelenleg állnak a munkálatok, mivel a csapatnak egy másik régészeti feltáráson kell részt vennie. Az M4-es autópálya nyomvonala számtalan része pihenőhellyel fedett, építik az autópályát, ezért az intézménynek muszáj ott feltárást végeznie.

A vendégek is láthatják

Rácz Tibor Ákos elmondta azt is, hogy a tanúfalak, és az ásatás területe le volt takarva és el volt különítve. Most, hogy áll a folyamat, kerítéssel szeretnék körbevenni a területet, de ezt még nem tették meg, ezért a látogatók be tudnak menni a területre.

"A helyszínen látható emberi csontok és maradványok a mi tanúfalainkban vannak benne. Ugyanis a középkori templomok körüli temetők sajátossága, hogy sokszor újratemetkeztek ugyanazon a szűk területen, tehát a korábban beásott sírokat megbolygatták, így a temető földjében számtalan szórványcsont volt. A tanúfalak azt mutatják meg, hogy milyen volt a templom körüli terület földje és az tele van csontokkal" - mondta a a régész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×