A nők részvételi aránya a rendszerváltás utáni országgyűlésekben mindig is alacsony volt. A 2010-es és a 2014-es ciklus kezdetén például csak 10 százalék alatti. A mostani 11 százalék nemzetközi viszonylatban is a legalacsonyabbak között, a női egyenjogúság szempontjából sereghajtó arab országok szintjén van – írja a HVG, amely a parlament összetételéről készített kutatást.

A felmérés arra is kitér, hogy milyen a tipikus magyar politikus képe a 2018-as ciklus kezdetén.

• Vidéken született,
• katolikus vagy református egyházban keresztelkedett,
• középkorú,
• bölcsész vagy jogi diplomával rendelkező,
• házasságban élő férfi, 2 vagy 3 gyerekkel.

Ezek a jellegzetességek a korábbi ciklushoz képest nem nagyon változtak, illetve amennyiben igen, a korábbi tendenciák erősödése figyelhető meg.

A kutatás szerint a politikai elit zártabbá válását mutatja, hogy míg 20 éve az első Orbán-kormány hivatalba lépésekor a képviselők felének volt legalább egy ciklusnyi parlamenti múltja, addig a 2018-as parlamenti választáson már több mint háromnegyedük újította meg mandátumát.

A képviselők között egyre több a főállású politikus, aki nagyon rövid ideig vagy soha nem dolgozott a tanult szakmájában,

és a politikai karrierje formálódásában nagyobb szerepe volt a pártfunkciónak, mint valamilyen civil szakmában elért eredménynek – derül ki a HVG kutatásából, amely a képviselők egyetemi, főiskolai végzettségére is kitér: megállapítja, hogy

a diplomások aránya némi növekedést mutat.

A 2014-es ciklus indulásakor 180, most 183 diplomás képviselő ül a parlamentben, és további három, ha diplomát nem is, de abszolutóriumot már fel tud mutatni. A felmérésből az is kiderül, hogy a képviselők 94 százalékának van saját tulajdonú ingatlana, lakása, családi háza, nyaralója, kisebb-nagyobb földje. A képviselők ötödének pedig van valamilyen cégtulajdonosi érdekeltsége is.