Lovász László szerint az egészségügy világszerte az egyik legnehezebben kezelhető terület. Éppen ezért szükség lenne arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közösségek összegyűjtsék az információt, ami a világban van, és megteremtsék a kapcsolatot.
"Az egészségügy nem csak az orvosok dolga. A közgazdászok dolga is, szociológusok dolga is, sőt áttételesen a tanárok dolga is. Tehát az egész társadalom dolga.
Össze kell hozni az információkat, és amennyire lehet itt is tudományos alapon kell megnézni, hogy a közgazdasági és orvosi követelmények, vagy kívánalmak hogy hozhatóak egyáltalán összhangba" - mondta.
Az MTA elnöke megjegyezte, hogy az összhang kialakítása szinte lehetetlen.
"A világon sehol nincsenek igazán összhangban, talán nem is lehet, mert az egészségügy egy olyan terület, ami évről évre drágább lesz"
- emelte ki Lovász László, aki szerint a társadalmi döntés sürgető lenne az ügyben.
"El kell gondolkodni azon, hogy a jövőben az egészségügyre mennyit akar a társadalom adni: mennyit vagy hajlandó most arra fizetni, hogy majd ha 10-15 év múlva öreg leszel és beteg, meghosszabbítsák az életedet, enyhítsék a fájdalmaidat, segítsenek ahhoz, hogy tovább tudj egy tartalmas életet vinni" - emelte ki Lovász László.
Hosszútávú következmények
Az MTA elnöke az InfoRádióban arról is beszélt, hogy a tudósoknak - amennyire ez lehetséges - előre kellene jelezni a folyamatban lévő kutatások várható hatásait, hosszútávú következményeit.
"Vannak olyan kutatások, amelyekről előre lehet látni, hogy fontos társadalmi következményei lesznek, mondjuk ilyen a mesterséges intelligencia, ami óriási léptekkel fejlődik.
Az MTA elnöke szerint a legtöbb következményt nem lehet előre látni, de amint olyan következmény lesz, amire társadalmi rétegekben reagálni kell, a tudományos közösség feladata, hogy erre felhívja a figyelmet. Lovász László szeretné, ha a tudósok, kutatók rendszeresen konzultálnának, beszélgetnének egymással a fontos kérdésekről.
Fiatal kutatók fontossága
A jövedelmek növelése kulcskérdés a fiatal kutatók megtartásához - emelte ki Lovász László. Hozzátette, hogy a közalkalmazottként dolgozó fiatal kutatók nagyon alacsony fizetést kapnak, mert se az egyetemeknek, se a kutatóintézeteknek nincs pénzük arra, hogy a fizetéseket emeljék.
Amikor már az előreléptetés évek óta jogos lenne, de nem történik meg, mert nincs rá pénz.
El kellene érni legalább a cseh fizetéseket ahhoz, hogy Magyarországon a fiatal kutatók ne legyenek rákényszerülve, hogy gondolkodjanak a pályaelhagyáson"
- hangsúlyozta Lovász László. Az MTA elnöke konkrét számot nem mondott, de beszélt az ideális fizetési színvonalról.
"A jelenlegi fizetési színvonal duplája lenne az, amivel azt a fizetést el tudnánk érni, hogy külföldi fiatal kutatók komolyabb számban Magyarországra jöjjenek, ami nagyon fontos, mert a külföldi fiatal kutató olyan módszereket, olyan tudást hoz, ami esetleg még nincs Magyarországon" - mondta.
Lovász László kívánatosnak tartja a külföldi tapasztalatszerzést is, szerinte
minden doktorandusznak fél évet külföldön kéne töltenie egy nemzetközi kutatóközpontban, de ehhez persze megfelelő forrásra van szükség.
"A doktoranduszi képzés része kellene hogy legyen a képzésnek, jelenleg még nem az. A Nyugat-európai egyetemekre járó fiatal kutatók legalább fele más országból jött. Magyarországon nincs így se az idejövők, se az innen elmenők tekintetében" - hangsúlyozta Lovász László.
Megjegyezte, hogy a külföldi tanulmányutak segítenek a fiataloknak meghatározni a nemzetközi követelményeket.
